Miért is fogyókúráznak a nők?

Kénytelen vagyok felülbírálni magamat. Vagy két évtizeddel ezelőtt azt írtam, hogy a nők mindig holnap kezdenek fogyókúrázni. Ez a tény mára nem igaz. A nők tegnap kezdtek fogyókúrázni, és folyamatosan azzal vannak elfoglalva, hány dekagrammot sikerült leadniuk fél perc alatt. Lehet, hogy nemsokára az olimpián is szerepel ez a sportág, ha a dundi vagy önmagukat dundinak minősítő nőkön múlik, biztosan. Ott pedig mindenki egyenlő esélyel indulhatna, a Twiggy-típusokat eleve kizárnák, ők kénytelenek lennének hízóverseny ügyében a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz fordulni, s míg a dagik izzasztókúrákat tartanának, éheznének, ők ott ülnének a lábuk előtt, egyik kezükben kolbász, a másikban szalonna, mellettük egy kancsó finom bor, és csak ennének meg ennének, rosszullétig. Meggondolandó a dolog, tulajdonképpen az lenne az ideális, ha egyéniben és csapatban is lehetne versenyezni, lehetőleg már a következő olimpián, mert az egyéni győzteseknek egymillió, azoknak, akik csapatban nyernek aranyat, összesen tízmillió korona üti a markát, és azt mondják a sportszakértők, hogy egyelőre egyetlen szlovákiai csapat sem harcolt ki repülőjegyet. Ha mondjuk ötfős lenne egy-egy csapat, fejenként a két milla se kutya, bár lehet, hogy hazafelé megkopasztanák egymást a jellegzetes női csapatszellem jegyében, hiszen nincs két nő, aki néhány hét alatt egyforma mennyiségű súlytól képes megszabadulni.

Miért is fogyókúráznak a nők? A kérdés eredendően költői, józan választ aligha találunk rá – tisztelet azon kivételeknek, akik egészségi okokból szeretnének megszabadulni fölös kilóiktól, de ez nem az ő ingük, nyugodtan hajítsák a sarokba. Az egyik azért, mert a másik is ezt teszi. A másik azért, mert azt hiszi, évei számából is elcsalhat néhányat, ha karcsúbb, mivel fiatalosabban öltözhet. Csakhogy az évi háromszázhatvanöt nap akkor is annyi marad, ha fogpiszkálóként kergetjük a múltat. A harmadik azért, mert a kolléganői isteni receptet hoztak, ugyan napi hat-hétszáz koronát emészt föl az új étrend, de oda se neki, legföljebb férjuram nem iszik több sört, az ő alakjának sem árt némi mínusz. A negyedik és többedik, mert divat. Az egyik legnagyobb divatőrület. Fogyiklubok alakulnak, a nők lassan már azzal is képtelenek törődni, van-e tiszta ruhája a gyereknek, mi lesz a vacsora, lesz-e egyáltalán, mert fogyni kell. Nem enni, hanem csipegetni, tornázni, szaunázni, futószalagon rohangálni. És reklámokat, hirdetéseket böngészni, hol milyen fajta tablettát, teakeveréket lehet beszerezni, amelynek hatására hipp-hopp, eltakarodnak a hájak, csak a lötyögő bőr marad. Vágyakozva nézik a tévében szerepelő ismeretleneket, akik hetente több kilót leadtak, mosolyogva mutogatják régi fényképeiket, amelyek betöltik a képernyőt, és új alakjukat, amelyet nagyítóval kell keresni. Telefonálnak, e-maileznek, rendelnek, rohannak a postára, és már új ruhatárukat tervezgetik, sőt meg is lepik magukat néhány új darabbal, hiszen nemsokára a harminchatosok klubjába lépnek ők is. Néhány hónapra, persze, mert a gyorsan leadott kilók szép lassan visszalopakodnak, és kezdődik minden elölről.