Miért és mire jó a biogáz?

A biogáztermelés a mezőgazdasági termelés – állattartás, növénytermesztés – körfolyamatába integrálható energiatermelési mód. Az állattartás során képződött szerves trágyát, hígtrágyát a biogáztermelés kiindulási anyagának tekinthetjük. Ez az anyag magas nitrogéntartalma miatt veszélyes anyagnak minősül. Kezelése során a baktériumok segítségével energiát lehet előállítani belőle. Beltartalma nem változik: a bakteriális lebontás miatt a szerves savak száma növekszik, a szerves anyagok oldott formába kerülnek, és szántóföldre történő kijuttatás után a növények számára könnyebben felvehető formába kerülnek. A mezőgazdasági termelés során képződött melléktermékeket is fel lehet használni a biogáztermelésben. Ezen anyagok növelik a biogáz metántartalmát és a képződött biogáz menynyiségét is. A kezelés után a hígtrágya kellemetlen szaga minimalizálódik, ezért kijuttatásakor kevésbé kellemetlen a szaghatás.

A biogáztermelés természetesen nem csak a hígtrágyakezelés problémáját oldja meg az állattartó telepeken, hanem egyéb pozitív hatásokkal is jár a természet és a társadalom számára:

a mezőgazdasági termelőknek kiegészítő jövedelemforrást teremt;

helyi munkaerőigény keletkezik a feldolgozás és tárolás során;

a térség fejlődését szolgálja (innovációt teremt), új technológiák megtelepedését segíti;

befolyásolja a táj összképét: nem lesznek parlagon hagyott területek (az energetikai célú növénytermesztést nem lehet a sima növénytermesztéstől megkülönböztetni);

helyi energiaforrásként segíti az energiafüggőségtől való szabadulást.

A megtermelt elektromos áramot az elektromos művek hálózatába be lehet táplálni. A képződött hőenergia egy részét a fermentorok fűtésére lehet használni. A hulladékhőt mezőgazdasági épületek, lakóházak fűtésére lehet használni. Távhőszolgáltatás esetén kiválthatja a távhőszolgáltatót. A hőt ezen felül megfelelő technológia esetén hűtésre is lehet alkalmazni. (w)