Megkezdődtek az idei agrárkifizetések

November utolsó napján a szaktárca vezetése bejelentette, hogy az Agrárkifizetési Ügynökség a hónap elejétől megkezdte az agrártermelőknek járó uniós támogatások kifizetését. Idén öszszesen 12 399 igénylést nyújtottak be az ügynökséghez, a kérvények többszörös ellenőrzése után a támogatások odaítéléséről szóló határozatokat már folyamatosan küldik szét a jogosult személyeknek. Ha a határozat átvételekor az igénylők írásban lemondanak fellebbezési jogukról, az azonnal érvényessé válik, s amint visszakerül az ügynökséghez, megkezdődhet a pénzek átutalása a gazdálkodók számlájára. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint az így rendezett határozatok alapján az átutalások egy-két napot vesznek majd igénybe.

Mitagadás, a 8 milliárd korona összértékű közvetlen támogatási csomagra, amelybe az egységes területalapú kifizetések (1768 korona) mellett az egyes szántóföldi növényekre járó támogatások és a kedvezőtlen termesztési körzetekbe irányuló kiegészító támogatások is beletartoznak, a termelők, illetve az egész ágazat úgy várt, mint a megváltóra. Az ismert körülmények miatt elsősorban az őstermelők vannak siralmas pénzügyi helyzetben, de mellettük a kiszolgáló ágazatok, szolgáltatások, vetőmag- vegyszer-, műtrágyaforgalmazók is régóta várnak már a pénzükre. Az ágazatban uralkodó állapotok ismeretében nem meglepő a feltételezés, hogy az uniós támogatásnak valószínűleg nem lesz ideje megmelegedni sem náluk, hiszen várhatóan azonnal elfolyik majd tartozásaik rendezésére. Helyzetképünkben erről kérdeztük az érintetteket.

Az idei támogatások kifizetése után is fennáll majd a veszélye annak, hogy a termelők jelentős része továbbra is pénz nélkül marad, illetve hiába kapják meg a pénzt, ha azt azonnal a hónapok óta húzódó tartozásaik törlesztésekre kell fordítaniuk, vélekedett Szikura Ferenc a királyrévi Agrostaar KB Kft.igazgatója. Ők szerencsére nincsenek teljesen kiszolgáltatott helyzetben, azt azonban egyértelműen érzékelik, hogy a feszültség a körbetartozások miatt egyre nő, s a problémát mindenképpen rendezni kell. Sajnos, az idei értékesítési árak és behatárolt lehetőségek a termelők zömét kényszerhelyzetbe szorítják. Annak ellenére, hogy idén a tavalyinál jóval kedvezőbb terméshozamokat értek el, a fenti okok miatt ők sem tudnak nagyobb jövedelemre szert tenni, mint az előző kritikusnak nevezett esztendőben. Jó példa erre a kukorica 280-320 koronás felvásárlási ára, miközben a szárítási költségek rohamosan növekedtek, nem beszélve arról, hogy a kezdeti kedvező árfejlődés után újra visszaesett a sertéshús felvásárlási ára, egyre magasabbak az energia- és üzemanyagköltségek, így a tavaszi munkákra esedékes források képzésére bizony nagyon oda kell majd figyelniük. Sőt, a híresztelések szerint egyes községi önkormányzatok a földadók növelését is tervezik, s ez újabb érvágást jelenthet a termelők számára. Az igazgató véleménye szerint az új támogatási és finanszírozási rendszer jelentősen megváltoztatja majd a vállalatok gazdálkodási rendszerét, hiszen amint ismeretes, az uniós támogatásokra a következő évben már csak újra az év végén számíthatnak, ezért a tavaszi és az évközi munkákra és alapanyagokra szükséges forrásokat már most meg kell keresniük, legyenek azok saját források vagy valamilyen hitelek. A kisebb termelők és gazdálkodó egységek várhatóan újabb szorítóba kerülnek, főleg azok, akik a mostani támogatást tartozásaik rendezésére kénytelenek elkölteni. Állítása szerint számukra a közös értékesítő szervezetek létrehozása vagy valamilyen társulások kialakítása hozhat némi reményt, hiszen a vetőmagok, vegyszerek műtrágyák forgalmazóival szemben a nagyobb egységek kedvezőbb piaci vagy alku pozícióba kerülnek, s az így elérhető 5-10 százalékos árkedvezmény már jelentősen segíthet rajtuk. Ehhez azonban az kell, hogy ezek a szervezetek létrejöjjenek és működjenek.

Lelkes Péter, a lakszakállasi szövetkezet elnöke szerint csak hiú ábránd, hogy a termelők, akik tele vannak tartozással, a tavaszi munkákra esetleg félre tudnak tenni az idei támogatásokból. A 2004-es esztendő ugyanis még a nagyobb és versenyképesnek minősíthető gazdálkodó egységek számára is feladta a leckét. A pénzhiány a termelőknél egyértelmű, a termékek értékesítése lassan, vagy egyáltalán nem működik, az üzemanyag- és egyéb bemeneti árak pedig fokozatosan a csillagokig kúsznak. Véleménye szerint, noha a támogatások ebben a térségben is nagyon fontosak, de nem ezek a meghatározók, inkább a kiegyensúlyozott bemeneti és kimeneti árviszonyok kialakítására kellene törekedni. Hogy a bemeneti költségek rohamos növekedését, mint amilyen például az üzemanyagáraknál idén végbement, ki lehessen egyensúlyozni a reális értékesítési árakból származó bevételekkel, amelyek napjainkban sajnos, még nem mindig tükrözik a tényleges költségeket és ráfordításokat. A támogatások, amelyek ebben a térségben a bevételeknek mintegy 10-15 százalékát teszik ki szintén fontosak, de a reális árviszonyok mellett egész más lehetne a szerepük.

Az ágazati termelők eladósodásából származó feszültséget a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalmazásával foglalkozó nyitrai székhelyű Hriadeľ Kft. vezetése is érzékeli. Szikszai Zoltán igazgató szerint az ágazatban jelentős tömegű tartozás halmozódott fel, s úgy véli, hogy a termelőknek folyósított idei uniós támogatások jelentős részét azok a követelések rendezésére fogják fordítani. Amint elmondta, ők az ügyfeleiket eddig is folyamatosan előfinanszírozták, illetve hitelezték, s a 14 napos fizetési határidők némely esetben akár 30-50 naposra is kitolódtak. Természetesen ez ügyféltől függően változott, hiszen a megbízható régi partnerekkel szemben nagyobb bizalmuk van a követelések teljesítését illetően. A személyes kapcsolatoknak ebben az ágazatban fontos szerepük van, azt azonban igazgató is határozottan állította, hogy a jövőre nézve meg kell keresni azokat a finanszírozási és kezességi formákat, amelyek biztosítják az eladott termékek utáni rendszeres törlesztést.

Horváth Péter, a hidaskürti magánvállalkozók társulásának tagja kapásból adja a választ az idei uniós támogatások sorsát illetően. „Ennek a pénznek, bár még meg sem kaptuk, s teljesen pontosan még azt sem tudjuk, hogy mennyi lesz, már most száz helye van” állította. A termelők belekényszerültek abba a helyzetbe, hogy főleg a növénytermesztési termékek piacán uralkodó pangás miatt tovább tolják maguk előtt tartozásaik szekerét, illetve az esedékes uniós támogatásokból törlesszék azokat. A tavaszi munkákra pedig várhatóan újra kölcsönöket vagy hitelt kell majd igénybe venniük. A gondokat fokozza, hogy záros határidőn belül az intervencióból származó pénzforrásokra sem számíthatnak mindenütt, mivel a pénzhiány miatt sok helyen kényszerülnek arra, hogy az intervenciós árnál alacsonyabb áron előlegért eladják a terméket a felvásárlóknak. Az intervenciós felvásárlásban érvényesített uniós rendszer alapján ugyanis az intervenciós ügynökség már az áru új tulajdonosával lép kapcsolatba, s így valójában a termelők kiszorulnak abból is, hogy az intervenciós védőháló nyújtotta lehetőségeket igénybe vehessék.

Belucz János, a nagymegyeri Agromarkt képviselője szintén azt várja, hogy a termelők a megkapott támogatásokból végre teljes mértékben rendezni tudják majd egész évi tartozásaikat. A főleg vetőmagforgalmazással foglalkozó cégük kintlevőségeinek jelentős részét már megfizették a partnereik, náluk ugyanis a termelőkkel megkötött szerződések alapján, ismerve az ágazatban uralkodó pénzügyi helyzetet, általában eleve későbbre, a termésbetakarítások idejére ütemezik a vetőmagokért, vegyszerekért járó fizetéseket, s ezt várhatóan a jövőben is alkalmazni fogják. Amint elmondta, ők is érzékelik, hogy a termelők nehéz anyagi helyzetben vannak, hiszen például csak az üzemanyagköltségek radikális emelkedése idén jelentős összegeket vett ki a zsebükből. Nem beszélve arról, hogy a kukorica szárításáért 80-100 koronát is lefognak tőlük a terményfelvásárló raktárak, így a kukorica 300 koronás felvásárlási ára gyakorlatilag kétharmadára apad, miközben az intervenciós felvásárlás is egyelőre még nagyon akadozik, gyakorlatilag nem működik. (sz)