Ma indul a Rosetta

Kourou/Budapest. Mára halasztották a Rosetta európai üstököskutató szonda indítását – jelentették be a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontjában. Az Ariane-5 hordozórakétát, amelynek a világűrbe kell emelnie a szondát, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem bocsátották fel tegnap a kozmoszba. Az úgynevezett indítási ablak, amelynek az időszakában az űreszközt el lehet indítani úti célja felé, még három hétig nyitva áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) szondája a tervek szerint 2014-ben éri el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Szakértők szerint az űrkutatásban történelmi küldetésről van szó, mivel ez lesz az első űreszköz, amely egy üstökös magja körül kering, és robotot juttat annak felszínére.

A szondát 14 európai ország és az USA félszáz kutatóintézete, cége építette, köztük több magyar, amelyek az 1980-as években a Halley üstökös tanulmányozására indított VEGA űrszondák építésében és az adatok fizikai értelmezésében való részvételükkel tettek szert ismertségre. Az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége (orbiter) az üstökös körül kering, a másik, a Philae robot leereszkedik az üstökös felszínére. Eredetileg tavaly januárra tervezték az expedíció elindítását, de az Ariane-5 hordozórakétával támadt műszaki gondok miatt akkor inkább átmenetileg lemondtak az indításról, semmint hogy kockáztassák a vállalkozás egészét. Emiatt új célpontot is kellett keresni, az eredetileg kiszemelt Wirtanen üstökös helyett, és így esett a választás a sok tekintetben hasonló, 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko üstökösre.

A magyar tevékenység döntő hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amit a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI a Rosetta orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot.