Közepes termés, jobb ár?

A felgyorsult vegetáció azonban nem tett jót a hozamoknak, sőt a termés minősége sem mindenütt a legjobb. A hosszan tartó csapadékhiányos időszakot és a helyenként kánikulai hőséget nehezen viselték a gabonafélék, a bajt csak tetőzte a jégverés, amely a csallóközi és mátyusföldi parcellákon tovább rontotta az idei aratás várhatóan enyhén közepes mérlegét.

A repce terméshozamai idén a tavalyi rekordtermésektől jóval elmaradva alig érik el a közepes szintet, hektáronkét 2-2,5 tonna körüli hozamokat takarítanak be a termelők. Természetesen vannak térségek, ahol idén is 3 tonna felettiek a terméseredmények. A kiesésben egyes térségekben szerepe van a június végi jégverésnek is, amely például a Dunaszerdahelyi járásban sokhelyütt szinte letarolta a növényállományokat. A 2 tonna körüli vagy ennél alacsonyabb átlaghozamok azokat a termesztőket érinti kedvezőtlenül, akik energianövényként termesztették a repcét, és szerződésben vállalták, hogy hektáronként legalább 1,9 tonnányi mennyiséget produkálnak a terményből.

A jégverést az árpa is megszenvedte, s a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak és a természeti csapásnak köszönhetően az előrejelzések alapján a nyugat-szlovákiai termelők várhatóan messze elmaradnak a tavalyi 5 tonna körüli átlaghozamtól. Az eddigi betakarítási eredmények 3,5 tonnás átlagos hektárhozamokat mutatnak. A termesztők elsősorban a tavaszi csapadékhiányt okolják a gyengébb eredményekért, hiszen az igényelt 250 mm-nyi vízmennyiség helyett tavasszal a gabonaföldek összességében csupán 100 mm-nyi csapadékot használhattak fel a termés mennyisége szempontjából nagyon fontos bokrosodáshoz. A búzatáblákról az első vágások nyomán szintén átlagos, vagy ennél valamivel alacsonyabb hozamokról szólnak a jelentések. A termelők abban bíznak, hogy az alacsonyabb terméshozamok miatt fokozottabb kereslet végre az árakban is megmutatkozik majd, s az idei termést végre már az európai gabonaárakhoz legalább közelítő árakon tudják majd értékesíteni. (sz)