Kongresszus a torinói lepelről

Bécs. Egy bécsi tudományos kongresszuson számos tudós közvetett bizonyítékokat sorakoztatott fel arra vonatkozólag, hogy a híres torinói lepel az eddigi vizsgálatok eredményeivel ellentétben nem a középkorból, hanem valóban Jézus Krisztus korából származik.

A tanácskozást a bécsi katolikus akadémia szervezte. Vezetője, Elisabeth Maier úgy vélekedett, hogy a legújabb természettudományos kutatási eredmények és az evangéliumok között nincs ellentmondás. Mayer szerint ha nem Krisztus halotti lepléről van szó, akkor ugyanazon korban léteznie kellett egy keresztre feszített embernek, aki ugyanolyan sorsot, ugyanolyan sebeket és ugyanolyan halált szenvedett, mint Jézus.

A Kathpress katolikus hírügynökség jelentése szerint egy torinói törvényszéki orvos szakértő arról számolt be, hogy a leplen látható arc azonos néhány bizánci érmén látható portréval. Pierluigi Bollone elmondta: a legújabb kutatások szerint a bizánci birodalomban a 8. századtól voltak forgalomban olyan arany, ezüst és bronzérmek, amelyek a leplen látható arcot ábrázolják, s ezt a törvényszéki orvostudományban használatos statisztikai azonosítás módszere is alátámasztja. Bollone szólt arról is, hogy a lepelről készült színes fotókon felismerhető két, Poncius Pilátus idejéből származó érem.

Mechthild Flury-Lemberg svájci textilkonzerválási szakértő elmondta: a lepel szövetének struktúrája és megmunkálása azonosságokat mutat az izraeli Maszada hegyi erődítményben Kr. e. 40 és Kr. u. 74 között készült szőttesek maradványaival. Megemlítette azt is, hogy a Budapesten őrzött, 1192 és 1195 közöttre datált Pray-kódex egyik miniatúrája a leplen látható arcot ábrázolja, a torinói tehát nem lehet a XIII-XIV. századból származó hamisítvány, ha a XII. században már egy miniatúra modelljeként szolgált. A hajtogatásokból az is megállapítható, hogy a legrégibb felhasznált módszert a Krisztus előtti negyedik században az etruszkok használták. Flury-Lemberg úgy vélekedett: A nyomok, amelyeket a történelem hagyott a torinói leplen, nem bizonyítják ugyan, hogy valóban ebbe a vászonba burkolták Krisztus testét, ám mivel nem is cáfolják, sőt, mintegy alátámasztják a feltételezést, további kutatásokra bátorítanak.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek arról szólt, hogy a torinói lepel kapcsolata a Jézus körüli történelmi eseményekkel nem képezi a vallásos hit tárgyát. Ezért e kérdésben az egyház nem is különösen illetékes: a tudomány feladata, hogy előítéletek nélkül közelítse meg a problémát. A Kathpressnek nyilatkozva Schönborn bíboros a lepel egyedülálló voltát hangsúlyozta, s úgy vélte: „Minden részletében megegyezik azzal, amit az evangéliumokból tudunk Jézus passiójáról. Ezért feltételezhető, hogy a Megfeszített halotti leple, s nem másé”.