Kleopátra, a tudós

London. Kleopátra egyiptomi királynő nemcsak szép volt – bár erről manapság már vitatkoznak egyes történészek –, hanem a tudományok komoly művelője is. Julius Caesar és Antonius elvarázslója arab szövegek tanúsága szerint ragyogó matematikus és filozófus volt.

A királynő számos tudományos könyvet írt és szorgalmasan látogatta kora tudományos társaságait. Erről szól az idén januárban megjelenő Egyiptológia: a hiányzó évezred című könyv, amelynek szerzője Okasha el-Daly, a londoni University College ókori egyiptomi múzeumának munkatársa. El-Daly művében eddig ismeretlen szövegeket dolgozott fel, amelyek eredeti forrásokra, némely esetben gyaníthatóan magának Kleopátrának az írásaira támaszkodtak.

A kutató az első utalást egy 956-ban meghalt tudósnak, al-Maszudinak a könyvében találta, mely szerint Kleopátra orvosi és kozmetikai műveket írt. Mások viszont úgy tudják, hogy a királynő tanulmányozta a magzat fejlődését az anyaméhben. Ő építtette az alexandriai világító torony egyik változatát, majd nagy teleszkópként használta azt.

Mindebben az egyetlen probléma, hogy az arab szerzők mindenhol csak Kleopátraként említik őt, és nem pontosítják, hogy hányadik Kleopátráról van szó. Holott az a bizonyos szépséges királynő a hetedik volt ezen a néven, így kérdéses, hogy ő volt-e a tudós Kleopátra.