Kísértsük meg a szerencsét

A legutóbbi sorsolásra 12 millió 200 ezer alapjáték érkezett be, és a legutóbbi számsor szinte megegyezett az 1962. június 22-én Tatabányán tartott lottóhúzás számsoraival. Legutóbb a 32, 45, 55, 70, 78 lett volna a nyertes számsorozat, 1962-ben a 32, 45, 49, 55, 70-es kombinációval lehetett volna nyerni. Az igazgató hangsúlyozta, a magyar lottó főnyereménye jelenleg Európában listavezető, hiszen a fő ellenlábasok, az angol és az olasz lottó „mindössze” 3 millió fontot (1,1 milliárd forint), illetve az olasz esetében 4 millió eurót, valamivel több mint egymilliárd forintot fizet, ha kihúzzák a teljes számsort.

Ugyanakkor csak a megnyerhető summát tekintve beszélhetünk rekordról. A jackpot-rendszer (ha nincs ötös a lottón, nem a négyesek között osztják fel az ötösökre járó pénzt, hanem a következő hét várható ötöseinek nyereményalapját növelik vele) mindössze 12 és fél éves történetében voltak már legalább ekkora csodák. A játékszervező cég 1991. tizedik játékhetével vezette be az új rendszert. Akkor még mindössze 20 forintot kellett egy lottójátékért befizetni. Az első, 17 hetes halmozódási csúcs még abban az évben megszületett, s egyúttal még két furcsa rekord: a több mint 200 millió forintot ígérő főnyeremény reményében 21 millió 148 ezer 405 alapjátékot fizettek be a lottójátékosok, s közülük négyen telibe is találták a nyerőszámokat. Ez önmagában is rendkívüli, ám még inkább az, hogy a nyertesek egyike 10(!) darab ötöst ért el (mint mesélte, az utolsó pillanatban sikerült játszania, s izgalmában ugyanazokat a számokat jelölte be az összes szelvényén és így is dobta azokat, percekkel a zárás előtt a gyűjtőládába). Mivel a legnépszerűbb szám, a 21-es is a nyerők közé került azon a héten, rekordmennyiségű – 612 ezer 747 darab – két találatos szelvényt találtak az értékelők.

A mai, 150 forintos részvételi díj mellett 21 milliós szelvényforgalomra még a mostani, 3,7 milliárdos csúcsnyeremény délibábja sem csábít, de ha folytatódik a halmozódás, a 13 milliót hamarosan elérheti a forgalom, hiszen már most is csaknem ennyit – és majdnem 2 milliárd forintot – kockáztattak a játékosok. Vajon tudják-e, hogy milyen eséllyel? Sokszor emlékeztetnek rá, hogy az ötös találat esélye 1 a 43 millió 949 ezer 268-hoz. Vagyis elméletileg(!) még most, a 3,7 milliárdos álomnyeremény napjaiban is több mint 6,59 milliárd forintot kellene befektetni ahhoz, hogy biztosan legyen telitalálatunk. Ám szükséges hozzá még egy „apróság”: ki kellene tölteni majdnem 44 millió lottószelvényt, méghozzá valamennyit úgy, hogy teljesen ismétlődő tippek ne szerepeljenek rajta. Ez még a kombinációs szelvények eléggé gyér lehetőségeivel élve is lehetetlen feladat, s persze hol az a lottózó-iroda, amelyiknek jutna ideje ennyi szelvény folyamatos felvételére?

Ha már az esélyeknél tartunk, a csúcsnyeremény őrületének hónapjaiban se feledkezzünk meg a kisebb nyerőosztályokról! Négy találatra 1 a 103 ezer 410-hez az esélyünk, vagyis 15 millió 511 ezer forintból – és a matematikailag pontosan kitöltött variációból – jönne ki a biztos négyes (ami általában fél-két millió között szokott fizetni). Hármas találatra 1 az 1231-es eséllyel számíthatunk, vagyis mintegy 185 ezer forintunkra várhatnánk biztosan legalább 5, maximum 25 ezret. De ki céloz meg eleve kisebb summát, amikor ott a hihetetlen pénzhalom? Emberileg nagyon is érthető, hogy még a szerencsejátékok megrögzött ellenzői is a lottózókba csábulnak. Ezekben a hetekben ésszerű kockázattal mindenképpen érdemes bekapcsolódni a milliárdokért folyó versenybe, s akik lebecsülik a véletlen szerepét sorsunk alakításában, gondoljanak csak az előbb említett nyertesre, aki 12 éve 10 darab ötös találatot ért el!