A válasz igencsak egyszerűnek tűnik, hiszen a Mikulást minden gyerek ismeri, de azt még a felnőttek nagy része sem sejti, hogy igazán ki is rejlik a Mikulás név mögött. Pedig a dolog viszonylag egyszerű.
Ki is ő valójában?
Az egyik ilyen legenda szerint egyszer két kisgyermek a meszszi Ázsiából Myrába ment, ahol Miklós akkoriban püspök volt, hogy áldását elnyerjék. Egy kapzsi, gonosz vendéglősnél szálltak meg, aki mivel pénzt látott náluk, meggyilkolta őket. A püspök álmában meglátta mindezt, másnap aztán a vendéglős szemére vetette tettét, majd csodatévő erejével a két gyermeket feltámasztotta. Erre a csodatételére vonatkozhat a szentnek az az ábrázolása, ami szerint a püspöki díszben álló öreg mellett egy alacsony kádfélét látni, melyből két gyerekfej kandikál ki. Ennek az ábrázolásnak a félremagyarázásából alakult ki az a hiedelem, hogy a püspök a jó gyermekeket megjutalmazza, a rosszakat pedig ilyen puttonyban viszi a büntetésük színhelyére.
Van egy másik legenda is, mely szerint három szegény leányt mentett meg úgy, hogy éjjel az ablakukba tett három zacskó aranyat, más variáció szerint pedig a kéményen keresztül dobta be a lányoknak az adományt, s ezzel lehetővé tette, hogy tisztességesen mehessenek férjhez.
Ennek a cselekedetnek az emlékére december 6-a előestéjén megajándékozzák a gyermekeket. Az már országonként változik, hogy a Mikulásnak vannak kísérői is (pl. a puttonyos, virgácsos Krampusz, melynek eredete a kereszténység előtti pogány hiedelemrendszerig nyúlik vissza), vagy hogy megjelenik-e ő maga személyesen, vagy pedig csak ajándékait hagyja az ablakban, ahová a gyerekek előre kikészítik kis cipőiket, csizmáikat.
Mikulás püspök a hagyomány szerint még egy hajót is megmentett a pusztulástól egy tengeri vihar során, ezért azóta, különösen az Adriai- és Földközi-tengeren, San Nicola vagy Nicolo a hajósok védőszentjének is számít. Korabeli feljegyzésekben nálunk is megemlítik mint a halászok, révészek patrónusát, sőt Selmecbánya környékén még a bányászok oltalmazójaként is szerepelt.
Mikulásként a XVI. századtól tevékenykedik. Mivel minden országban van egy olyan jellegzetes téli figura, a tél megszemélyesítője, aki ajándékokat is hoz, képe legtöbbször összemosódik az orosz télapóéval (Gyed Moroz), a francia Karácsony apóéval (Péer Noel) vagy pedig a német Frau Hollééval, a téli ünnepek valamelyik ajándékozó és szerencsét hozó figurájával. Angol nyelvterületen pedig Santa Clausként, azaz Szent Miklósként ismerik. Nálunk főleg a múlt században terjedt el.
S bár a legenda éppen elég régi, manapság, a 21. században is örülnek neki a gyerekek, és izgatottan várják a Mikulást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.