Jégférgek és a szervátültetés

Washington. Jégférgek segíthetnek megoldani a transzplantációra váró szervek tartósításának problémáját. A donorhiányon kívül a transzplantációs sebészet legnagyobb gondja az, hogy a beültetésre váró szervek mindössze néhány óráig élnek, vagyis alkalmasak arra, hogy a befogadó szervezetében új életre keljenek.

Ezen a gondon segíthetnek az Alaszkában honos úgynevezett jégférgek, amelyek – mint ezt nevükből is ki lehet következtetni – nem bírják a meleget. Leginkább 0 Celsius-fok körüli hőmérsékleten érzik jól magukat, ezért a globális felmelegedés miatt a következő ötven évben eltűnhetnek a föld színéről, ám addig ezek az apró lények sok mindenre megtaníthatják a kutatókat.

A jégférgek könnyűszerrel átküzdik magukat a jég- és a hótakarón, bár máig sem ismeretes, hogyan teszik ezt – egyes feltevések szerint apró repedéseken keresztül jutnak előre. Más hipotézis szerint olyan vegyületet bocsátanak ki, amely felolvasztja előttük az utat.

Korábban a NASA, az Amerikai Űrkutatási Hivatal tudósai a jégférgek hidegtűrő képességét tanulmányozták, választ keresve arra a kérdésre, hogy létezhet-e élet a Jupiter jeges holdjain és más bolygókon, most pedig sajátságos anyagcseréjük került az érdeklődés homlokterébe. A kutatók a jégférgek segítségével ugyanis olyan vegyületeket remélnek kikísérletezni, amelyek révén nagyobb hatékonysággal tartósíthatók az átültetésre váró szervek.