Híres halottak a boncasztalon

Mozarttal nem Salieri végzett „S. 35 éves közel-keleti származású férfi. Magatartására a társadalmilag elfogadott viselkedésminták felrúgása, a megtévesztés és a fizikai erőszak alkalmazása jellemző. Egyedüli gyermek; anyját figyelmeztetni kellett, hogy terhessége alatt ne fogyasszon alkoholt. Rendkívül kényes a hajviseletére. Libidója erőteljes, kapcsolataiban nem válogatós. Nem dohányzik. Élete végén öngyilkos tömegmerényletet követ el.” Az eset leírását az Archives of General Psychiatry lapjain olvashatjuk, amely egy jóval korábbi forrásra, a Bírák Könyvére támaszkodik. Eric Lewin Altschuler és a Kalifornia Egyetemen dolgozó munkatársai azért idézik fel a bibliai Sámson – Manoah fia – történetét, mert úgy vélik, a rendelkezésre álló adatok alapján felállítható a pszichiátriai diagnózis: Sámson antiszociális személyiségzavarban szenvedett. Az antiszociális személyiségzavar hét jellemző mutatója közül általában három elég a személyiségzavar azonosításához. Sámsonra a hétből hat kritérium is illik. Agresszív volt és indulatos: a filiszteusokat szamárállkapoccsal verte. Kegyetlenül bánt az állatokkal: farkuknál egymáshoz kötözve őket, 300 rókát égetett meg. Lopott és hazudott, cicomázta magát, és kárörvendő volt. A kaliforniai orvosok szerint egyértelműen „képtelen volt arra, hogy megfeleljen a törvényes viselkedés szociális mintáinak”.

Nagy Katalin szifiliszben szenvedett Az utóbbi évek orvosi folyóirataiban lapozgatva feltűnhet, hogy a legújabb kutatási eredmények, a gyógyászati problémák mellett történelmi, sőt irodalmi rejtélyek is egyre gyakrabban kapnak helyet. Úgy tűnik, a kutatók egyre nagyobb kedvet éreznek arra, hogy tudásukat letűnt korok nevezetes alakjain is próbára tegyék. Noha a régmúlt tudós doktorai gyakran homlokegyenest ellenkező képet alkottak betegeik problémáinak természetéről, a modern orvostudomány számára számtalan hasznos információt hagytak hátra a páciensek tüneteiről. És persze nem utolsósorban arról, hogyan reagált az illető beteg az orvos által javasolt kezelésre. A mai orvosok visszatekintő spekulációihoz ezek a régi diagnózisok ugyanúgy hozzájárultak, mint a krónikások nemzedékeinek egymást hol megerősítő, hol cáfoló életrajzai.

Kant Alzheimer-kóros volt Nyomozásaik során a modern orvosoknak számos rejtélyre sikerült fényt deríteniük. Nagy Katalin szifiliszben szenvedett, Kant Alzheimer-kóros volt, Spinoza autista, míg Brahmst alvási apnoé, azaz éjszakai légzéskimaradás gyötörte. Van Gogh és Avilai Szt. Teréz epilepsziában szenvedett, Chopint cisztás fibrózis kínozta, Mozarttal pedig a streptococcus baktérium és nem Salieri végzett. A Clinical Toxicology szerint Julianus Apostata császár és utóda, Jovianus súlyos szén-monoxid-mérgezést szenvedett, melyet a rosszul szellőzött teremben eltüzelt szén okozott. (Julianus túlélte a mérgezést, de Jovianus, aki alkoholos mámorban tért nyugovóra, soha többé nem kelt fel.)

Brahmst alvási apnoé gyötörte Az elmúlt évtizedben az orvosi szakma magányos detektívjei egymásra találtak. A University of Maryland School of Medicine és a Baltimore VA Medical Center idén hetedszerre rendezi meg közös „történeti klinikálpatológiai” konferenciáját, melynek középpontjában minden évben a történelem egy nevezetes orvosi esete áll. Minden esettanulmányt egy kijelölt diagnoszta vezet.

„E. P. 40 éves férfi; tünetei súlyos letargiáról és zavarodottságról árulkodnak” – e szavakkal kezdődött például az 1995-ös nagyvizit. A beteget Edgar Allan Poe-nak hívták. A konferencia konklúziója: Poe nem a súlyos alkoholizmus, hanem a rabies encephalitis (veszettség okozta agyvelőgyulladás) áldozata lett.

A történeti klinikálpatológia egyik aldiszciplínája képzőművészeti alkotások részletei alapján igyekszik diagnózisait felállítani. A Journal of the Royal Society of Medicine-ben VIII. Henrik kortárs portréinak szokatlan elemzését olvashatjuk. Vajon mi az oka, hogy a királyi modell szemöldökének külső harmadában jelentős ritkulás tapasztalható? A válasz: a pajzsmirigy alulműködése következtében kialakult ödéma, mely – a szemöldökritkuláson túlmenően – impotenciához és szellemi gyengüléshez vezethet...

De még egy olyan ártatlan irodalmi alkotás, mint a Micimackó is rejtegethet orvosi talányokat, ami bizonyítja, hogy a komoly doktoroktól sem áll távol a humor. A Canadian Medical Association Journalben Sarah E. Shea és munkatársai Patológia a Százholdas Pagonyban: A. A. Milne a neurális fejlődés szemszögéből címmel arról értekeznek, hogy a mesehősök súlyos idegrendszeri és pszichológiai problémákkal küzdenek. A szerzők szerint Micimackó, a korlátolt értelmi medvebocs figyelemzavarban szenved és hiperaktív, Fülesen a krónikus depresszió tünetei ismerhetők fel, Malacka pedig pánikbeteg.

Ezen új keletű érdeklődés nagy segítsége lehet a történészeknek, de akadnak olyanok is, akik szerint talán vannak fontosabb feladataik is az orvosoknak: „a világon számos ember van, aki nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz. A halott történelmi személyiségek gyakran nagyobb eséllyel számíthatnak az orvosok megkülönböztetett figyelmére” – jegyezte meg Cullen Murphy újságíró egy, a témával foglakozó cikkében. (o-o, i-t)