Hét tényezőtől függ

Az első intelligenciateszt megszerkesztője, Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az intelligencia fogalmának megalkotásával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt. Azóta sok mindent megtudtunk már az intelligenciáról, csak azt nem, hogy pontosan mi is az. A pszichológusok kutatják ugyan minden ágát-bogát, még sincs egyelőre pontosabb definíciójuk róla, mint az, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Azt általában a laikusok is tudják, hogy az intelligencia valamiféle általános problémamegoldó képesség. A kérdés így már az, hogy miféle problémák azok, amelyek megoldása öszszefüggésbe hozható az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik csak a racionális, logikai problémamegoldó képességet, mások már például a „hogyan ugorjunk le a műugrótoronyból tripla csavart szaltóval úgy, hogy talpra érkezzünk” típusú problémák megoldási képességét is az intelligenciához tartozónak tekintik. A többszörös intelligencia elmélete általában hét tényezőjét különbözteti meg az intelligenciának. Van egy logikai, más néven racionális faktor, amely tulajdonképpen a matematikailag leírható problémák megoldásának sebessége. A második a térben való tájékozódás, a harmadik pedig a nyelvi (más szóval verbális) tényező. Ismerünk még ezen kívül zenei, mozgásos (testi, kinesztetikus), interperszonális (személyközi) és intraperszonális (személyen belüli) tényezőket. A szokásos intelligenciatesztek általában legfeljebb az első három faktor némelyikét mérik. A nyelvi faktor felveti az intelligencia kultúrafüggőségének kérdését. Az USA-ban több próbálkozás történt arra, hogy bebizonyítsák, a fehérek átlagos intelligenciája magasabb a feketékénél. Ez sikerült is, a teszteket azonban fehérek állították össze. A laikusok sokszor összekeverik a műveltséget az intelligenciával. Sőt még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár (szaknyelven: korrelál), de nem ugyanaz. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb információ-feldolgozási kapacitásuk miatt éheznek az információkra. A művelt emberek viszont nem feltétlenül intelligensek. Ugyancsak egyoldalú az intelligencia kapcsolata a kreativitással. A magas kreativitásnak feltétele ugyan a legalább átlagos intelligencia, más kapcsolat azonban nincs közöttük. (i-t)