Hemzsegő E jelek

Böjtmás hava önvizsgálatra ösztönöz. Keresve sem találnék hát jobb alkalmat arra, hogy szakítsak ennek a rovatnak az ínycsiklandozó hagyományaival, s ezúttal ne a kulináris élményekről írjak, hanem napjaink egyre életveszélyesebb jelenségéről. Kezembe került egy újságcikk, amely a zöldek egyik tájékoztató füzetét ismerteti. – Ne dőlj be a hangzatos reklámoknak és a termékeket kínáló sóderoknak – röviden így foglalható össze a tartalom. Felvilágosítottak, hogy miként készül valójában a „gyümölcsös joghurt”. ĺme: a valódi gyümölcsből először kipréselik a levet, majd a megmaradt cellulózvázat vegyi anyagokba áztatják, hogy visszanyerje az alakját, és valamiféle aromája is legyen. A szerzők szerint például az „őszibarackos joghurt”, legfeljebb akkor látott ilyen gyümölcsöt, amikor végigcsurgott a dobozára festett képen... Szinte sokkos állapotban vonszoltam el magam egyik ismerősömhöz, aki élelmiszer-ipari szakember. Ő mosolyogva fokozta tovább a nyugtalanságomat: – Hja, kérlek, a nagyüzemi termelés, a modern technológia már csak ilyen. Ne gondold, hogy valóban tiszta paradicsomlét iszol, ha a dobozon azt olvasod, hogy százszázalékosan abból készült. Van abban aroma, színezék, esetleg tartósítószer is. Találsz a polcokon olyan, ráadásul kifejezetten gyermekeknek kínált „gyümölcslét”, amelyben a vízen kívül semmiféle természetes anyag sincs – közölte. Válogatott jelzőket mormogtam magamban művilágunkról és azokról az átverésekről, amelyek bevásárlóközpontok degeszre tömött polcairól zúdulnak ránk. A gyanútlan vásárló meg rendszerint elcsábul, s aztán elszörnyedve tapasztalja, hogy egyre több a túltáplált, az allergiás és a rákban szenvedő ember.

Hosszasan töprengtem, vajon miként lehet kitörni ebből a csillogó világból, valójában azonban egyre több nyavalyát okozó zsákutcából. Egyszerű lenne leírni, hogy csak bioterméket vásároljunk, hiszen már egyre több ilyen üzlet nyílt nálunk is. Csakhogy például a natúr tönkölyliszt ára legalább háromszorosa az élelmiszerüzletekben fellelhető kommersz áruénak. Egyre többen még ezt is csak nehezen tudják megfizetni, többek között az általános forgalmi adó drasztikus emelése miatt. Marad az egyetlen jó megoldás, éspedig a figyelmesebb bevásárlás. Uniós csatlakozásunk után már kötelező lesz feltüntetni minden árun minden adalékanyagot, színezéket, tartósítószert. Mindent, ami mű, s amitől leginkább csillog és vonzó a termék. Ezek azok a bizonyos E betűk, s a hozzájuk tartozó számok, amelyek alapján némi utánajárással eligazodhatunk a portéka összetételéről. Szakértők szerint bizonyos számcsoportok nem károsak az ember szervezetére. Lelkük rajta. Jómagam tamáskodó vagyok, ezért nem veszek meg olyan terméket, amelynek a tájékoztatóján hemzsegnek az E jelek. Ezért adok előnyt a fehér joghurtnak, bármennyire is vonzónak, finomnak, varázslatosnak és nem hizlalónak kiáltják ki a „gyümölcsös” terméket. Manapság ezernyi üdítő kínáltatja magát, s legalább annyiféle ásványvíz. Mégis a multik mindmáig képtelenek olyan egészséges és valóban üdítő italt előállítani, mint a forrásvíz. Nem véletlen, hogy az egyik világcég már a szűz természetnek ezt a csodálatos ajándékát szeretné nagyban forgalmazni. Ha tudná, adalékok nélkül. Idestova három évszázaddal ezelőtt született meg Párizsban a „Vissza a természethez!” jelszó. Ma Rousseau szállóigéjét úgy lehetne árnyalni, hogy vissza a természetes ételekhez, italokhoz. Nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen, ha az eddiginél alaposabban megszemléljük, mit rakunk a bevásárlókosarunkba. Ennyit igazán megtehetünk az egészségünkért.