Panoráma

Ha elkerülhetetlen a pajzsmirigyműtét, tapasztalt sebészt keressen!

Nem kevés azon betegek száma, akiket pajzsmirigyprobléma gyötör, ennek ellenére nehéz kivizsgálásra bejutni szakemberhez, vagyis endokrinológushoz.
ÚJ SZÓ ONLINE

2017. április 4. 10:32

Akinek szerencséje van, a hosszú ücsörgés a váróteremben garantált. Túl kevés a szakember, vagy túl sok a beteg? Dr. Miroslav Tedla ORL-sebésszel beszélgettünk.

„Nekem is az a tapasztalatom, hogy a beteg nagyon nehezen jut el az endokrinológushoz és a várakozási idő viszonylag hosszú. Valószínűleg egyre több a páciens és kevés a szakember. Ennek egyik oka az lehet, hogy jobbak a diagnosztikai lehetőségeink: a betegnek például hátgerincpanaszok miatt mágneses rezonanciát vagy egyéb okból ultrahangos vizsgálatot végeznek, s közben a pajzsmirigyen göböt fedeznek fel. Ilyen esetben a beteget endokrinológusnak is ki kell vizsgálnia” – mondja a szakember.

Melyek azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy e kétlebenyes, nyakban elhelyezkedő szervünk nem működik hibátlanul?

Az egyik szempont a pajzsmirigy működése: ez ugyanis olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet fontos folyamatait irányítják. Ha túl sok van belőlük, az ember izgatott lesz, rosszul alszik, ellenben ha a pajzsmirigy kevés hormont termel, akkor az ember lelassult, „élettelen”. Ha a beteg nem tud aludni, zakatol a szíve, izzad, akkor az endokrinológushoz kerül. A pajzsmirigy túlműködésekor a hormonszintet gyógyszerekkel lehet csökkenteni vagy a működését radioaktív jóddal befolyásolni, ez ugyanis a hormontermelést képes csökkenteni. A további lehetőség a pajzsmirigyműtét. Másik dolog az, amikor a pajzsmirigyben göböt találnak. Előfordul, hogy az ember saját maga csomót észlel a nyakán, vagy más kivizsgálás alkalmával göböt fedeznek fel a pajzsmirigyén. Ilyenkor az endokrinológus ultrahangos kivizsgálásra küldi, ennek alapján dönti el, kell-e további vizsgálat.

Minden esetben műtétre van szükség?

Egyáltalán nem. A népesség körülbelül felének lehet göb a pajzsmirigyén. Egy finnországi boncolási tanulmány azt mutatta, hogy a betegek 60 százalékának volt ilyen elváltozás a pajzsmirigyén, de legtöbbük nem esett át műtéten. Először is azt kell megvizsgálni, nincsenek-e rajta gyanús jelek. Az ultrahangon jól látható, hogy a göb rákos szövetből áll-e vagy nem, s akkor az endokrinológus eldöntheti, hogy szükséges--e a beteget tovább vizsgálni – például vékony tűvel végzett szövetminta segítségével –, vagy további teendőt nem igényel. Röviden: nem minden páciensnek kell kezelést kapnia.

Hány százalékot tesznek ki azok, akiknél göbösödés miatt a műtét elkerülhetetlen?

Pontosan nem tudom megmondani, de ez nem is lényeges. Azt viszont tudom, hogy az elváltozások bizonyos százalékát citológiailag diagnosztizálni kell, ekkor vékony tűvel sejteket vesznek a göbből, és a citopatológus állapítja meg az eredményt, amit hatos fokozatú skálán minősít. A hatos azt jelenti, hogy 99 százalék a valószínűsége annak, hogy a betegnek rákja van. Ötös esetében a rosszindulatú daganat valószínűsége 70 százalék körül van, négyesnél 30 százalék, hármasnál 10 százalék, kettesnél 1 százalék, vagyis nagy valószínűséggel nem rákról van szó. Ha látom az eredményt, elmondhatom neki, hogy göbösödés esetében a rák valószínűsége általában 3-4 százalék, ám ha neki 10 százalék jött ki, akkor a rák kockázata enyhén emelkedett, ez esetben a pajzsmirigy kivételét javasolom. Nagy-Britanniában, ahol a közelmúltban dolgoztam, bizonyos mértékben az endokrinológus munkáját is végeztem. Kivizsgáltam a pajzsmirigyhormonok szintjét, ultrahangos kivizsgálásra, s ha kellett, szövetmintára küldtem a beteget. Az eredmények ismeretében más területek szakorvosaival együttműködve rendszeresen találkoztunk, s utána döntöttem el, hogy csak figyelem tovább a beteget, vagy műtétre lesz szükség. Szlovákiában az az eljárás, hogy a beteg a körzeti orvostól az endokrinológushoz kerül, aki elvégzi a komplett kivizsgálást: a vérteszteket, az ultrahangos kivizsgálást, és ha úgy látja jónak, szövetmintára küldi, majd eldönti, meg kell-e műteni, s ha igen, annak módjára is javaslatot ad.

A pajzsmirigyrák gyógyítható?

Igen, az esetek jelentős többségében nagyon jól gyógyítható. A pajzsmirigyráknak négy típusa van: a papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus. Az első kettő a leggyakoribb, itt a betegek 95 százalékát meg tudjuk gyógyítani. A medulláris típus prognózisa kissé rosszabb, az anaplasztikus pajzsmirigyákban szenvedőt pedig rendszerint fél éven belül elveszítjük. Ez az egyik legagresszívebb rákfajta.

A pajzsmirigyműtét mindenkinél ugyanolyan, vagy az operációnak vannak különféle típusai? A sebész szempontjából nehéz ez a műtét?

Pajzsmirigy nélkül lehet élni, de a páciensnek élete végéig hormonokat kell szednie. Lényegében a pajzsmirigyműtét két vagy három típusát alkalmazzuk. Ha göb csak az egyik lebenyen van, akkor a pajzsmirigy felét kell eltávolítani. Ha mindkettő érintett, vagy túlműködik, akkor az egészet ki kell venni. A műtét harmadik típusa az, amikor a pajzsmirigy középső részét távolítjuk el. A műtét nehézségét az adja, hogy a mirigy közelében olyan struktúrák vannak, amelyeket meg kell találni és meg kell őrizni, mert különben a betegnek később problémái lehetnek. A pajzsmirigy közelében halad például a hangszalagba vezető ideg. Ha ez károsodik, a hangszalag mozdulatlanná válik, s a beteg bereked. Lehet, hogy csak bizonyos időre, de lehet, hogy örökre. A sebészt minősíti, hogy hány olyan betege van, akinél műtét után rekedtség lépett fel.

Önnek hány ilyen páciense van?

Kevesebb, mint egy százalék. Praxisom alatt három páciensem volt, akiknek károsodott az említett idegszála. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor a hangszalagok mozognak, közöttük elegendő hely marad a légzésre. Amikor beszélünk, a hangszalagok egymás mellett vannak, amikor lélegzünk, a hangszalagok eltávolodnak egymástól. Ha az egyik hangszalag megbénul, a légzés akadályba ütközik, ám ha mindkettő mozdulatlanná válik, a beteg képtelen lélegezni. Ezt a szövődmény tracheotómiával, vagyis légcsőmetszéssel kell megoldani.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"271073","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"458"}}]]

Meddig tart egy pajzsmirigyműtét?

Az én tapasztalatom szerint a beteg egyik nap bejön a kórházba, a második napon kerül sor a műtétre, s ha csak a pajzsmirigy felét kell eltávolítani, akkor a harmadik, ha az egészet, akkor a negyedik napon távozhat – persze ha nincsenek szövődmények.

Azt olvastam, hogy ön évente 70 műtétet végez. A szlovákiai viszonyokhoz képest ez sok vagy kevés?

Ha valaki keveset vagy csak ritkán vezet autót, a környezet számára veszélyes lehet, mert nem magabiztos, hiányoznak az automatikus mozgások, és nem tudja a váratlan helyzeteket megoldani. Így van ez a műtéttel is, főleg a pajzsmirigyműtéttel, mert az olyan struktúrákat, mint az idegszálak vagy a mellékpajzsmirigyek, gyakran nem lehet könnyen felismerni. Minél gyakrabban operál valaki, annál jobb, ügyesebb, biztonságosabb, annál kevesebb a szövődmény. Angliában, ahol vezető orvosként (consultant) dolgoztam, pajzsmirigyet önállóan csak olyan sebész műthetett, aki évente 25 és több ilyen operációt végzett. Ilyen tekintetben az évi 70 műtét elég rendes szám.

Ezenkívül még milyen műtéteket végez?

Orr-fül-gégészeti daganatos betegségeket, mint például nyelőcső-, gége- és nyelvrákot, a szokásos fül-, nyak- és orrműtéteket, aztán orr-, torok- és mandulaműtéteket, továbbá fülplasztikát, dobhártyaplasztikát, néhány középfülműtétet, külső orrműtétet, beleértve az orr esztétikai műtétjeit, orrsövény-műtétet, endoszkóp segítségével orrüreget, hangszálakat, nyálmirigyeket és másokat műtök.

Két év után hazatért Angliából. Miért?

A családommal együtt jól érzem magam Szlovákiában. Elég érdekes és sok munkám van. Itt él a családom, a barátok, szóval otthonosabban érzem magam Szlovákiában. Sok betegem van. A jövedelem ugyan alacsonyabb, mint külföldön, de az elmúlt években azért volt némi fizetésemelés.

Összehasonlítva az angliai állapotokkal, milyen a szlovákiai kórházak felszereltsége?

A mi osztályunk a vezetésnek köszönhetően eléggé jól felszerelt. A különbség az, hogy Angliában, amikor például daganatos beteget kezeltünk, folyamatosan rendelkezésünkre állt dietetikus, logopédus, specializált nővér. Szlovákiában kisebb szakembercsapattal dolgozunk, ami mondjuk fej- vagy nyakrákot követő funkciós zavarok kezelésében rosszabb eredményekhez vezet. Vannak osztályok, ahol gond van a nővérekkel és az egyéb kisegítő személyzettel, akik rosszul fizetettek, túlterheltek, s ez gyakran kiégéshez, később pedig a kórház elhagyásához vezet

Az interneten különféle „biztos” módszerek terjednek, amelyekkel állítólag műtét nélkül meg lehet szabadulni a pajzsmirigyen lévő csomótól...

Ismert például az úgynevezett radiofrekvenciós ablációs módszer. Lényege, hogy a göbbe elektromos áramot fejlesztő tűt szúrnak, és ez az energia megsemmisíti a göböt. A mindennapi gyakorlatban nem nagyon elterjedt ez a módszer. Ami a pajzsmirigyműtétet illeti, fontos, hogy olyan sebészt találjunk, akinek megfelelő tapasztalata van. Pozsonyban például több olyan munkahely van, ahol ilyen műtétet végeznek, de csak 1-2, ahol nagyobb számban. Ha az orvos évente mindössze 5 ilyen műtétet végez, gyakrabban fordulhatnak elő szövődmények. Az én szakterületem az orr-fül-gégészeti műtét, azon belül pedig a hangszálműtét. A hangszálakon látom a pajzsmirigyműtét szövődményeinek nyomait. A betegnek az a legfontosabb, hogy ott műtsék meg, ahol kellő számú operációt végeznek, és az eredményeket meg is tudják mutatni. Nekem minden betegről pontos információim vannak, táblázatba rendezem őket, feljegyzéseket végzek a műtétről, az esetleges szövődményekről. Ezek nem kitalált vagy vélt, hanem pontos és ellenőrizhető számok, a korszerű gyógyászat ugyanis elsősorban a nyilvántartásról szól. Azt bárki mondhatja, hogy ha ő műt, soha nincs szövődmény, ám ezt be is kell bizonyítani. Sokak szerint amit a sebész a műtétek számáról mond, azt el kell osztani, a szövődmények számát pedig meg kell szorozni kettővel. A mi adataink viszont pontosak.

Amikor az orvos közli a beteggel, hogy a műtét elkerülhetetlen, ez végleges, megváltoztathatatlan döntés, vagy van esélye arra, hogy más szakembert is megkérdezzen? Mi a véleménye erről a lehetőségről?

Egyértelmű, hogy ezt támogatom. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban ez normális dolog. A diagnosztika és a kezelés szempontjából néha nem egyértelmű a helyzet. A betegnek vagy műtétet, vagy nem műtéti kezelést ajánlanak például rák esetében, s mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ha nem tud dönteni, segít, ha más szakember véleményét is kikéri, aki segíthet neki a döntés meghozatalában. Ez az úgynevezett másodvélemény intézménye, amit Szlovákiában nem térít a biztosító. Jó lenne, ha az orvos felhívná a beteg figyelmét erre a lehetőségre. Én már többször javasoltam másodvélemény kérését. Nálunk viszont ez még szokatlan. Ha másik véleményért küldöm a beteget, gyakran azt hiszi, hogy meg akarok tőle szabadulni. Szerintem az orvosi másodvélemény kérésének Szlovákiában is elfogadott szakmai eljárássá kellene válnia.

Kovács Ilona

 

Önnek ajánljuk

Nőtt a munkanélküliek száma

Két halottja és két sérültje van egy csetneki balesetnek - a fiatal sofőr megcsúszott az úton

Barkácsáruházra zuhant egy kisrepülőgép Németországban

A hely, ahol bárki megérintheti a Holdat

GALÉRIA: Így zajlott a pozsonyi Pride

VIDEÓ: Pánikba esett a sebe láttán egy kerékpáros a Touron

Legfrissebb galériák
Olvasta már?