Grendel Lajosnak

Egyáltalán. Inkább a szereplőt próbálom lejáratni vele.

És mi az, amit szeretsz?

A halakat, különösképpen a lazacot, mindenféle tengeri herkentyűt, polipot, rákot, kagylót, csigát, nagyon szeretem a békacombot, csak egy a baj vele, éhes marad utána az ember.

Békát? Olyat hol találsz?

Először Párizsban ettem, egy írótársasággal láttak vendégül. Előételként ott szolgálták fel a csigát is, nagy élményt jelentett.

Sokat utazol, gondolom, gyakran étkezel étteremben. Kezedben az étlap – mi szerint választasz?

Először is megnézem a halakat meg a szárnyasokat...

A szárnyasokat is szereted?

Persze. Meg a marhasültet, a főtt marhahúst tormával, a marha-, a birkapörköltet, meg a belsőségeket, a vesét, rántott velőt...

... meg a resztelt májat...

... kivéve a resztelt májat, meg imádom a vadhúst, a sajtokat, mindenféle gombát – természetesen csak az ehetőeket, meg...

Na, ott tartottunk, hogy az étlapon megnézed a halakat meg a szárnyasokat. És mit választasz?

Mindig a pillanatnyi hangulatom szerint választok. Ha van elég pénzem, egyik nap halfélét, másik nap szárnyast. Ja, és nagyon szeretem a halászlét, a francia, a kínai konyhát és a többit.

A tésztafélékkel, az olasz konyhával, a salátákkal hogy állsz?

Nem rajongok értük különösebben. Viszont kimondottan szeretem a rendkívül egészségtelen, koleszterindús süteményeket, hatalmas, krémes tortaszeleteket.

Nem lehet könnyű főzni neked, eltalálni a pillanatnyi hangulatot.

Nem így van. De, ehhez tudni kell, hogy a feleségem remek szakács.

Létezik egyáltalán valami, amit kimondottan nem szeretsz?

Hát persze. A resztelt máj.