Félárnyékos Holdfogyatkozás

A Hold ezen a napon (teliholdkor) ránk nézve ismét olyan szerencsés helyzetben lesz a pályáján, hogy végigszáguld a Föld árnyékán, pontosabban annak külső részén. Mivel ez az árnyék (ún. penumbra) halványabb, mint a belső (teljes), sötétebb umbra, az elsötétedés sem lesz olyan látványos, mint részleges vagy teljes umbrális fogyatkozás alatt. Egy érdekessége azonban mégiscsak van a jelenlegi eseménynek: teljesen belemerül a félárnyékba, ami ebben a században csak ötször jön létre.

Holdfogyatkozáskor a három érintett égitest felállása a következő: a Föld körül keringő Hold az útját róva néha úgy halad el a Föld mögött, hogy megközelíti annak hosszú, kúp alakú árnyékát. Minél inkább egy síkban és egy vonalban áll ilyenkor a Nap, a Föld és a Hold, annál nagyobb az esély arra, hogy az árnyékon áthalad.

A jelenség ritkaságát annak köszönhetjük, hogy a Hold pályája egy kis szöget zár be a földpálya síkjával, tehát néha fölötte, néha alatta helyezkedik el (ezért legtöbbször eltéveszti a Föld árnyékát). Ezen a napon a Hold áthalad az árnyék ritkább részén, és csak nagyon halvány elsötétedést figyelhetünk majd meg.

A megfigyeléshez nem szükséges feltétlenül a távcső; elég a szemünk is, na meg persze a felhőtlen csillagos égbolt. A távcső segítségével azonban jobban láthatóvá válhat a belépés és kilépés pillanatában bekövetkező halványosodás, ill. az árnyék belső és külső részeinek árnyalati különbsége. Tehát ha van távcső, próbáljuk használni, lehetőleg egy állványra felszerelve és egy holdfilterrel ellátva, amely lecsökkenti a Hold fényét. Ha nincs, észlelés közben gyakrabban pihentessük szemünket.

Az esemény időpontjai:

1. belépés a félárnyékba: 22 óra 22 perckor (P1 kontaktus),

2. a fogyatkozás közepe (maximum): 0 óra 48 perckor (ez már március 15-ére esik),

3. kilépés a félárnyékból: 3 óra 14 perckor (P4 kontaktus).

A Hold ezen a napon 17 óra 22 perckor kel, és másnap kora reggel nyugszik, tehát végig figyelemmel kísérhetjük az eseményt.