Európai holdkutatás

Az európai űrkutatási ügynökség (ESA) szondáját a francia guyanai Kourouból lőttek fel egy Ariane-5-ös hordozórakétával. A berendezés nem sokkal később sikeresen levált a hordozórakétáról, és az előre meghatározott pályára állt. A SMART-1 bonyolult és újszerű manőverek után – összesen mintegy 15 hónapot űrutazva – várhatóan a jövő év végére áll majd Hold körüli pályára, ahol aztán méréseket végez az égitesten. A hordozórakéta két műholdat is magával vitt. Az Insat 3-at az indiai űrkutatási szervezet megbízásából televíziós sugárzásra, az e-Bird nevűt az Eutelsat megrendelésére, az internetes szolgáltatások gyorsítása érdekében állította geostacionárius pályára. A mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy megvizsgálja állandó emberi telephely létesítésének lehetőségét a Holdon, s víz után is kutat a Hold felszínén. Érkezése előtt, több mint egy éven át a szonda azt az új, elektronsugaras hajtóműves technológiát teszteli, amelyet az elképzelések szerint majd a jövő bolygóközi utazásai során vetnek be az eddigi hagyományos, kémiai alapanyagú hajtóművek helyett. Az új rakétameghajtás lényege: az űreszközt a tömegvonzási erő célirányos felhasználása mellett napenergiával ellátott ionhajtómű hajtja. Ez a meghajtási mód mintegy tízszer hatékonyabb és összehasonlíthatatlanul olcsóbb az égetett üzemanyagénál (mindössze hatvan liter üzemanyaggal a szonda várhatóan 100 millió kilométert tesz meg). A SMART-1-et 11 európai ország és az Egyesült Államok 30 vállalatának hozzájárulásával fejlesztették ki. Útja viszonylag olcsó, alig 110 millió euróba kerül. Az űrkutatás jövője szempontjából, a Columbia űrrepülőgép tavaszi katasztrófája utáni helyzetben a SMART-1 küldetése fontos szerepet játszik a bizalom helyreállításában. Az európai ügynökség következő missziója várhatóan a Marsra összpontosít majd – mondta el David Southwood, az ESA tudományos igazgatója a szonda startja után.

Egy Koszmosz-3M típusú orosz hordozórakéta szombaton öt állam – Oroszország, Nagy-Britannia, Nigéria, Dél-Korea és Törökország – hat műholdját juttatta pályára. A brit, a nigériai és a török hold egy nemzetközi katasztrófafigyelő program része: a katasztrófahelyzeteket követi majd nyomon, illetve próbál segíteni ilyenek megelőzésében (a programban részt vesz Algéria, Kína és Thaiföld is). A dél-koreai szatellit a gázok halmozódását méri az űrből. A két orosz holdat a védelmi minisztérium használja majd kutatási, illetve radarirányítási célra. Különlegességnek számít a legszegényebb országok közé tartozó Nigéria részvétele a műholdprogramban. Az afrikai állam most először lép közvetlen kapcsolatba az űrrel a vízforrásokat kereső, továbbá a talajeróziót, az erdők kihalását és más katasztrófákat figyelő műhold révén. Ez a szatellit emellett biztonsági célokat is szolgál, a katonai létesítmények és az olajipari infrastruktúra elemei körüli mozgásokat is figyelemmel követi.