Emlékeim a kohantról, a doboskáról és a pipiskéről

Korai gyerekkoromból úgy emlékszem, hogy karácsony napján anyám már kora reggel a nagyteknőben tejjel, a kisteknőben vízzel egy bizonyos mennyiségű lisztet kovászolt. Ezt jól betakargatta, egy-két órát kelni hagyta, aztán dagasztott. A vízzel kovászolt tésztát mézzel jól átdolgozta, betakarta. A nagyteknőben tejjel kovászolt tésztát megolvasztott vajjal jól meglocsolta, majd két kézzel átdolgozta. Utána a kemencében meggyújtotta az előre odakészített fát, majd hozzákezdett a tészták szakításához. Először a kisteknőben vízzel kovászolt tésztából készített ún. kohantot. Ezt ráhelyezte az előre elkészített, fehér abrosszal takart deszkára. A többi tésztából 1 méter hosszú hengereket formált, majd ezeket is a deszkára helyezte, és rövidebb görbevonalakká formázta – ezeket gúnárnyakaknak nevezte. Aztán a tejjel kovászolt, vajjal dagasztott tésztát kezdte szakítani. Először 40-50 cm hosszú kb. 10 cm átmérőjű hengereket formált a tésztából, majd ezekből hármat-hármat összefont, és tepsikbe helyezte. Ezek képezték a karácsonyi fonott kalács tésztáját. A megkelt tészta további részéből néhány mákos patkót készített úgy, hogy a tésztát elsikálta, ezt jó vastagon megszórta porcukorral és édesített darált mákkal. Ezt hengerré csavarta össze, majd patkóalakúvá formálva tepsibe helyezte. Végül a maradék tésztából pipiskéket készített: a tésztából egy-egy hurkát formált, ezt megcsomózta, az egyik végét ellapította, ez volt a farok, a másik végét pedig fejjé igyekezett alakítani. Az így elkészült, még nyers pipiskéket is az abrosszal takart deszkára helyezte. Amikor a tészta szakításával végzett, a kemencét vizsgálta meg. A megtisztított forró kemence padozatára berakta sülni a kohantot, a gúnárnyakakat és a pipiskéket. Amikor ezek megsültek, berakta sülni a fonott kalácsokat és a mákos patkókat. Előbb sültek meg a patkók, hosszabb ideig a fonott kalácsok. Megfelelő időben ezeket is kiszedte a kemencéből, majd szépen elrendezte a stelázsira.

A sütések befejezése után anyám valami titkos munkába kezdett a cementes kamrában. Nekem nem volt szabad oda bemenni. (A karácsonyfát díszítette.) Később elkészítette a hordóból szedett káposztalevet, szárított gombát. Majd egy kisebb agyagtálba összegyűjtött minden terményből egy kicsit, ami gazdaságunkban termett. Szépen kivarrt fehér abrosszal megterítette az asztalt, és a terményeket tartalmazó tálat az asztal közepére helyezte. 2-3 cm-es darabokra felvágta a gúnárnyakakat. (Az így kapott darabkákat Tornaújfaluban doboskáknak, anyám szülőfalujában bobajkának hívták.) Utána feltette főni a káposztalevest. Egy kis forró vizet öntött a doboskára. Megpuhulása után bőven szórt rá mákot, és megcukrozta. Végül tésztát gyúrt, sikált, amit apró négyzetekre ún. lecsére vágott, majd kifőzte a tésztát.

Közben beesteledett. Az ablak alá kántálók jöttek. Énekeltek, boldog karácsonyt kívántak. Jutalmul pipiskét kaptak. Közben megérkezett az angyalka is a karácsonyfával. Ezt szüleim a padlásgerendában levő szögre kötötték. Utána meggyújtották a karácsonyfán levő gyertyákat, és megkezdődött a karácsony esti vacsora. Amikor a fehér abrosszal terített asztalhoz ültünk, anyám annyi gerezd fokhagymát tisztított meg, ahányan az asztalnál ültünk. Apám pedig annyi felé tépte az asztalra készített kohantot, és elfogyasztottuk a gerezd fokhagymát a kohanttal. Állítólag azért, hogy egész évben egészségesek legyünk. A fokhagyma elfogyasztása után anyám az asztalra tette a tálat, amelyben a mákos doboska volt elkészítve. Mindenkinek villát adott, és a nagy tálból mindenki annyit fogyasztott, amennyi jól esett. Utána az asztalra helyezte a gombás káposztalevest lecskével. Ebből a szedőkanállal mindenki annyit és annyiszor szedett magának, amennyi csak jólesett. Ha a jóllakottságtól valaki nyögött, az jót jelentett, mert akkor a tyúkok tavasszal hamar kotyognak. A maradék doboskából az anyám reggel az állatoknak is adott. A karácsony első napján hagyományosan tejeskávét fogyasztottunk fonott kaláccsal. Ebédre húslevest, pecsenyét főtt hasábburgonyával és cukros vízbe áztatott aszalt szilvával. Utána pedig a felszeletelt mákos patkóból fogyasztottunk – ezekből még vacsorára is maradt. Karácsony másnapján anyám egy nagy fazék töltött káposztát főzött – ezt fogyasztottuk második és harmadik nap.