Borotvaélen egyensúlyozó ágazat

Ivan Oravecz, a kamara elnöke bevezetőjében ugyan megállapította, hogy az ágazat 2004-ben és 2005-ben is pozitív mérleggel zárt, de a kedvező eredmények elsősorban az unió által folyósított támogatásoknak köszönhetők. Ugyanakkor azt is állította, hogy a termelők a támogatások ellenére még nem minden területen versenyképesek, sőt, egyre inkább kiszorulnak a hazai piacokról is. A helyzetértékelésre felkért elemzők közül Milan Semančík, a kamara alelnöke rámutatott, hogy az agrártermékek kereskedelmi mérlege már 21 milliárd korona különbözetet mutat a behozatali oldal javára, így a külföldi áruk nemcsak a hazai termékeket szorítják ki a piacról, hanem áttételesen a foglalkoztatottság visszafogása révén az egyes térségek felzárkózását is nehezítik. Az agrárágazatban a vállalkozások eredményességét három alapvető tényező befolyásolta: a közvetlen támogatások folyósítása, a piaci mechanizmusok működése és az árak. A hazai árviszonyokra jellemző, hogy míg az ágazati bemeneti tényezők árszintje az elmúlt kétéves időszakban 102,7 százalékkal nőtt, a kimeneti árak szintje csak 97,8 százalékot ért el.

Érdekes véleményének adott hangot Tomáš Doucha, cseh agrárközgazdász, aki a szomszédos ország agrárágazatának és az unió 2007-2013 közötti tervezett agrárpolitikájának elemzése alapján megpróbálta előre jelezni az elkövetkező költségvetési időszakban az agrárpiacon várható változásokat. Véleménye szerint Csehországban az elkövetkező időszakban várhatóan növekedni fog a munka és a termőföld ára is. A gabonatermesztésben elsősorban a kifejezetten kedvező adottságú területeken lesz versenyképes a termelés, növekszik a parlagon tartott területek aránya, ez a nagyobb termőterületek számára lesz kedvezőbb, tovább csökkenhet az állattenyésztés termelése, akárcsak a kevésbé kedvező adottságú területeken a termelés szintje. A szlovákiai helyzetre reagálva meglepetésre azt állította, hogy az itten i ágazat pozícióját megkönnyítheti, hogy az agrártámogatásokat nem köti az állattenyésztéshez.

A nyereséges vállalatok csaknem felének pozitív gazdasági eredménye nem haladta meg az egymillió koronát, tehát a termelők valójában borotvaélen egyensúlyoznak, állapította meg Zuzana Chrastinová az Agrárgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa. A legjobb eredményt tavaly az agrárkereskedelmi cégek produkálták, összesített nyereségük 1,2 milliárd korona volt. A magángazdák 190 millió koronás összesítetett nyereséggel zárták az évet, ők viszont köztudottan nem számolják bele az eredményekbe a saját munkájuk értékét. Az ágazatban tevékenykedő mezőgazdasági szövetkezetek viszont 540 milliós veszteséget produkáltak.

A rendezvény résztvevői nyilatkozatban fogalmazták meg azokat az elképzeléseket, amelyeket az agrárágazat további fejlődése érdekében fontosnak tartanak, és a jövőben az újonnan kialakított parlament jóváhagyását is meg akarják szerezni az érvényesítésükhöz. Ezek elsősorban a támogatások szintjének kiegyenlítésére, a földtulajdon gyorsított rendezésére, a megújuló energiaforrások kihasználását segítő jogi környezet kialakítására, az uniós források merítésének segítésére, a termelők üzletláncokkal szembeni jogbiztonságának javítására és a söradó eltörlésére vonatkoznak. (sz)