Bioüzemanyagok előállításának piaci feltételei

Az energiafelhasználás ilyen ütemű növekedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy fél évszázadon belül kifogyhatnak a foszilis energiahordozó-készletek, s a világ kénytelen új források után nézni. A szakemberek a megoldást a megújuló energiaforrások fokozottabb és hatékonyabb bevonásában és kihasználásában látják. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is intenzíven foglakozik a kérdéssel, s jogszabályok révén próbálja meg elérni, hogy a tagországokban folyamatosan növekedjen a megújuló energiaforrások felhasználása. Nemrégiben a Veldan tanácsadó cég, az FN Agro, a Syngenta és a Saatbau Linz Slovensko agrárcégek együttműködésének eredményeként nálunk is megjelent egy érdekes kiadvány, amely immár nemcsak a műszaki megoldásokat és a belőlük adódó lehetőségeket ismerteti, hanem átfogó képet ad az újabban egyre gyakrabban hangoztatott ún. energianövények termelésében a jelenlegi piaci helyzetről és az értékesítési lehetőségekről egyaránt.

Bioüzemanyagok

A folyamatosan fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése során a megújuló energiaforrások előállításában a mezőgazdaságnak komoly szerepet szánnak. A mezőgazdasági termelés ugyanis az egyik lehetséges forrás a bioüzemanyagok alapanyagainak előállításában. Az olajnövények, illetve a gabonafélék, vagy a cukorrépa megfelelő alapanyagot biztosít az üzemanyagok pótlására és kiváltására is alkalmas bioüzemanyag előállításához. A megoldási lehetőségek ismertek, a gyakorlati alkalmazások kidolgozottak.

Az unióban többek között már előírások szabályozzák, illetve teszik lehetővé, hogy a hagyományos szénhidrát alapú üzemanyagokhoz ún. bioüzemanyagot keverjenek, amely alapjában véve az olajnövények (repce, napraforgó) magvaiból sajtolt metil-észter (ismertebb nevén MERO), vagy cukor, illetve keményítőtartalmú növényekből (pl. búza, árpa, kukorica, cukorrépa) fermentáció útján előállított bioetanol. Az érvényes előírások alapján jelenleg a MERO 5%-ban keverhető a hagyományos üzemanyaghoz anélkül, hogy a fogyasztókat erről külön értesíteni kellene.

A bioetanol a benzinbe két formában keverhető. Egyrészt a benzinbe közvetlenül belekeverik, vagy úgy, hogy a bioetanolból izobutilén hozzáadásával előállított ETBE nevű keveréket adagolják 1:1 arányban.a benzinbe Némely országban már ilyen ólommentes benzint tankolnak a motorosok natural néven.

A becslések alapján például 1 tonna kukoricából fermentálás útján 300-350 liter bioetanol állítható elő. A mezőgazdasági termelők számára a keményítő- vagy cukortartalmú növények kihasználása erre a célra azzal az előnynyel járhat, hogy az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű termény iránt keletkezik piaci igény, ugyanakkor ez azzal is jár, hogy a növekvő kereslet letöri az árakat. A terményfeldolgozók számára az alacsony árak jelentik a kedvezményt, ugyanakkor a technológia kiépítése komoly beruházásigénnyel jár.

Az ún. MERO esetében a termelők számára elsősorban a meglehetősen egyszerű technológia és a kereslet miatt növekvő ár jelent előnyt, ami egyúttal a feldolgozók számára hátrány.

Új lehetőségek

A bioüzemanyagok gyártásának és felhasználásának felfutása következtében elsősorban a mezőgazdaság számára nyílnak új lehetőségek. Az Európai Bizottság által elvégzett számítások alapján 1 kilotonna kőolaj kiváltását biztosító bioüzemanyag-termelés 16 új munkahely kialakítását feltételezi, ami szlovákiai méretekben a 2006-2010-es időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési program alapján 1135 új munkahely létrehozását vonná maga után. Maga a program szerényebb: 600 új munkahely kialakításával számol az említett időszakban.

Árviszonyok

Sajnos, a jelenlegi feltételek között a bioüzemanyagok alkalmazása egyelőre drágítja az üzemanyagot. Ha a fogyasztónak például már kötelezően bioüzemanyaggal kevert benzint kellene tankolnia, az árak feltehetően 0,50-1 koronával magasabbak lennének a jelenlegi hagyományos üzemanyagáraknál. Ennek az az oka, hogy noha a bioüzemanyagok mentesültek a fogyasztási adókötelezettség alól, illetve az üzemanyagokhoz kevert bio alapanyagok (benzin esetében 5%, kőolaj esetében7,2 %), az áruk egyelőre magasabb, mint a hagyományos üzemanyagoké, s az adókedvezmény csak mérsékeli az árkülönbözetet.

Uniós előírások

A bioüzemanyagok és egyéb megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatásáról szóló 2003/30/ES jogszabály alapján az említett megújuló energiaforrások alkalmazása az üzemanygokban tagországok számára fokozatosan kötelezővé válik. A jogszabály alapján felhasználásuk a kőolaj alapú üzemanyagok részleges kiváltásában, s ennek következtében a kiotói szerződésben megfogalmazott környezetvédelmi előírások betartásában érezteti majd hatását, egyúttal befolyásolja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését, ami visszahat majd a külföldi nyersanyagforrások behozatalától való függőség csökkentésére is.

Az előírás alapján a tagországok saját hatáskörükben érvényesítik, hogy a kőolaj alapú üzemanyagot bioüzemanyaggal vagy más alternatív forrással helyettesítik. 2005-ig ezt a helyettesítési értéket 2 százalékban, 2010 végéig 5,75 százalékban szabták meg. A bioüzemanyagok tisztán, eredeti állapotukban, vagy a kőolaj alapú üzemanyagokkal keverve, illetve feldolgozott bioüzemanyag (ETBE) formájában alkalmazhatók.

Fejlesztési irányok

Szlovákiában rendelkezésre állnak azok a feltételek, amelyek révén a bioüzemanyagok alkalmazására megfogalmazott értékek betartását a nemzeti fejlesztési program keretében teljes mértékben hazai forrásokból biztosítsák.

A MERO előállításában fejlesztésprogram 2010-ig a repce vetésterületének több mint megduplázásával számol, a jelenlegi 105 ezer hektárról 272 ezer hektárra kívánja emelni a termőterületet. A bioetanol gyártásában a kukorica feldolgozásával számoló változat a kukorica vetésterületét 2010-ig 206 ezer hektárra javasolja növelni, ha alapanyagul kalászos gabonafélék szolgálnak majd a gyártásban a 2. változat szerint a vetésterületet 272 ezer hektárra lehet majd növelni. (sz)