Az integrált védekezés eszközeivel

Ugyancsak eddig nem tapasztalt számban figyelhetők meg főként júliusban, a kukorica bibeszálain, levelein, levélhüvelyekben, cső végén táplálkozó imágók. A biberágással járó termékenyülési veszteségeket szintén érzékelhetők. Mivel az utóbbi években immár nálunk is rohamosan felszaporodott és egyre gyorsabban terjed az említett kártevő, Prof.Dr. Kiss József és Horváth András magyarországi szakemberek e témával kapcsolatos vizsgálatainak ottani szaksajtóban megjelent összefoglalóját ismertetjük.

Sokszor megfogalmaztuk: az amerikai kukoricabogár elleni védekezés kizárólag integrált védelemmel, annak valamennyi eszközével oldható csak meg. Ennek legfontosabb és ez idáig leghatékonyabb eszköze a vetésváltás. Megjegyezzük, az integrált védelem nem egyszerűen a kártevő elleni direkt védekezést jelenti, hanem olyan gazdálkodást, termesztést, vetésforgót és ennek részeként növényvédelmet, amellyel megfelelő jövedelmet tudnak elérni a gazdálkodók. A vetésváltás országos és regionális megvalósíthatósága, ennek gazdasági következményei mélyebb elemzést igényelnek.

A kukoricatábla talajába lerakott és ott áttelelő tojásokból kikelő lárvák vetésváltás nélküli termesztésben a következő évi kukorica gyökerén táplálkoznak. Vetésváltásban kukorica tápnövény nélkül a lárvák elpusztulnak, vagy nem fejezik be fejlődésüket. Az utóbbi években az USA-ból ismertté vált az ún. „vetésváltás ellenálló törzs”, amely nőstényei szója és lucerna talajába is lerakják tojásaikat, vagyis, gazdasági lárvakártétel jelentkezett kukorica gyökerén szója-kukorica vetésváltásban, vagy lucerna utáni kukoricában. Magyarországon sokan észlelték, mi is megfigyeltük az imágók táplálkozását napraforgó virágzatán. Kérdés, hogy a kártevő lerakja-e tojásait más növényállományok, például napraforgó talajába, alkalmazkodik-e a hazai és európai termesztési gyakorlathoz, vetésváltáshoz?

Az Európai Unió által finanszírozott kutatási fejlesztési munkában vetésforgós kísérletet végeztünk Szeged térségében. A vetésforgóban (kukorica elővetemény után) Magyarországon és Európában jellemző fontosabb kultúrnövények szerepeltek (kukorica, szója, napraforgó, kalászos). A mintegy 3 hektáros táblát két egyenlő (A és B) részre osztottuk fel. Az egyik részén 4 növényt, napraforgót, szóját, kukoricát és őszi búzát, míg a másikon kukoricát (B) vetettünk. A két táblarészt (A és B) megcserélve ismételtük meg a növényeket. ĺgy minden évben volt kukorica kultúra önmaga után, illetve szója/napraforgó/kalászos után, illetve követte a szója/napraforgó/kalászos kultúra a kukoricát.

A kukoricabogár imágóinak talajközeli aktivitását a vetésforgó növényállományában Pherocon AM sárga ragadós lapcsapdával, a talajból előjövő imágókat sátorhálós csapdával vizsgáltuk júniustól szeptemberig. Emellett tojás- és lárvafelvételezést végeztünk talaj- és gyökérmintákból. Néhány előzetes, a gyakorló szakemberek számára fontos eredmény és következtetés az alábbi:

u Kukorica önmaga utáni termesztése a kártevő jelentős felszaporodását eredményezi, 3-6-szoros egyedszám-növekedést tapasztalhatunk egyik évről a másikra.

u Vetésváltásban, a kukorica talajába lerakott tojásokból kukorica utáni növényállományok gyökérzetén (kalászos, napraforgó, szója) lárvafejlődés nem volt kimutatható.

u Eddigi eredményeink alapján az amerikai kukoricabogár imágóinak betelepedése a kukoricatáblába jelentős, míg a vetésforgó más növényeinek állományába (napraforgó, szója, kalászos) szerény. Vagyis más növényállományokban is megjelenik a kukoricabogár imágója, ott magán a növényen, gyomokon táplálkozhat, de ezen imágószám néhány százaléknyi csak a kukoricában található egyedszámhoz képest. Fontos tudnunk, hogy az imágók megjelenése, táplálkozása valamely növényállományban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy abba a táblába tojást is raknak.

u Kimutattuk, hogy imágóbetelepedés, majd tojásrakás megtörténik szója, napraforgó és kalászos (annak tarlója) táblában is, így az ezeket követő kukoricában a lárva ki tud fejlődni. Ugyanakkor ezen betelepedés, tojásrakás mértéke eddig szerény volt, nem a kártevő alkalmazkodásáról, hanem inkább kismértékű véletlenszerű tojásrakásról van szó. Vagyis, a vetésváltás még mindig a védekezés leghatékonyabb eszköze. (www.ikr)