Dániában az elmúlt három év átlagában évente 26 millió darab sertést vágtak, a sertéshústermelés 1,9 millió tonnát tett ki. 2005-ben 27 milliárd dán korona értékű sertéshúst exportáltak, 6,2 százalékkal többet, mint egy évvel megelőzően. Piaci elemzők szerint 2009-re az export értéke elérheti a 30 milliárd koronát.
Az állomány csökkent, de...
Az export legfontosabb célállomásai Németország, az Egyesült Királyság és Japán voltak. A 2004-es bővítés óta fellendült a közép- és kelet-európai országokba szállított mennyiség is. Bulgária és Románia csatlakozásától a kelet-európai export további bővülését remélik.
Az ország legnagyobb vágóhídja, a Danske Slagterier az indiai piacok felé kíván terjeszkedni. Jelenleg 140 országba szállítanak sertéshúst, ám ezeknek az országoknak a piacán (például Japánban) a versenytársak egyre nagyobb részt hasítanak ki az importból. Indiába első ízben 1999-ben a karácsonyi ünnepekre szállítottak sertéshúst, mindössze 780 kilogrammot. Azóta emelkedett a vásárlóerő, India a közeljövőben a világ egyik legjelentősebb gazdasága lesz. A dánok tervbe vették a kínai piacok meghódítását is, annak ellenére, hogy Kína a világ legjelentősebb sertéshús termelője. A termelésnövekedés azonban nem tart lépést az igen gyorsan növekvő igényekkel.
2006. január 1-jén 12,9 millió darab sertést számláltak, majdnem 800 ezer darabbal kevesebbet, mint tizenkét hónappal korábban. Az állomány valamennyi kategóriában csökkent, ám a kocák száma kevésbé, mint a hízóké. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy kedvező piaci viszonyok esetén gyors ütemben növekedhet az állomány. (forrás: eu-agrar)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.