A stradivarik titka

A Stradivari-hegedűk titka, úgy tűnik, nem a speciális faanyaggal, de még csak nem is az utánozhatatlan lakkozással magyarázható, hanem égi okokkal – tett közzé a CNN egy meglepő felismerést. Szakemberek már négy évszázada találgatják, minek köszönhető az Antonio Stradivari cremonai mester által készített hegedűk egyedi hangzása. Az amerikai Tennessee-i Egyetemnek a fák évgyűrűinek tanulmányozásában jártas professzora és a Columbia Egyetem klímakutatójának elmélete szerint a hegedűk alapjául szolgáló faanyag magyarázza a rendkívüli hangzást: a fölhasznált fák olyan időszakban fejlődtek, amikor évtizedeken át hosszú hideg telek és hűvös nyarak váltották egymást. Az évgyűrűszakértő Henri Grissino-Mayer professzor és Lloyd Burckle, a globális klímaváltozások szakembere elméletét arra a már korábban is ismert tényre alapozta, hogy a XV. század közepén egy kisebbfajta jégkorszak fagyasztotta Európát. A hidegebb éghajlati viszonyok miatt lelassult a növények növekedése, s nem utolsósorban nagy kiterjedésű alpesi fenyőerdők álltak a kor hegedűkészítőinek rendelkezésére. A négy évszázadon át tartó lehűlés 1645 és 1715 között érte el mélypontját, ezt a hetvenéves időszakot Maunder-minimumnak nevezik. Antonio Stradivari egy évvel a Maunder-minimum kezdete előtt született, s legértékesebb hangszereit az időszak vége felé – 1700 és 1720 között – készítette el.