A spirituális Európa szíve

A több mint száz tárgyat felölelő, rendkívül gazdag és értékes anyag Spanyolországból érkezett, de megtalálhatók más országok relikviái is. „Merem állítani, hogy Szlovákia lakói ilyen formában már soha többé nem fogják látni a bemutatott képzőművészeti alkotásokat és történelmi dokumentumokat” – nyilatkozta dr. Magdaléna Mrázová, a pozsonyi Vár Történelmi Múzeumának kurátora.

Valóban ritka esemény, hogy ennyi felbecsülhetetlen értékű műalkotás és írásos emlék útra keljen, ráadásul nem egyetlen múzeumból. Egyedül a „főszereplő”, amelynek a spanyolországi búcsújáróhely hírnevét és látogatottságát köszönheti, a Jakab apostol maradványait rejtő kőkoporsó fedele nem eredeti, és a nagy számú 10.–13. századi, gyönyörű kódex között is található néhány másolat. A többi bemutatott emlék eredeti. ĺgy a 10. századból származó toledói gótikus breviárium, a Szent Jakab sírjának megtalálását elbeszélő, 13. században íródott Historia Compostelana és megannyi más írásos emlék, amely az apostol kultuszának kialakulását és történetét dokumentálja. Eredetiek a világ egyik leghíresebb képtárának, a madridi Pradónak a képei is, amelyek a szent életének egyes epizódjait ábrázolják. A kiállítás egyik érdekessége egy szárnyas oltár két részének „találkozása”. Az 1480–1505 között keletkezett táblaképegyüttes valaha a zaragozai Szent Jakab-templom dísze volt, később – darabjaira szétszedve – elkerült onnan. A Pozsonyban megcsodálható két részének egyike a Prado tulajdona, a másik egy magángyűjteményből származik.

A zarándoklat, a vallásos turizmus gazdasági vonatkozásaiba engednek bepillantást a különböző engedélyek, szerződések, vám- és adómentességről szóló rendeletek. Mozgalmas hátteret sejtet az a Madridban 1590-ben kiadott rendelet, amely megtiltja a zarándoköltözet viselését a királyság lakóinak, és engedélyhez köti a zarándokutat, épp úgy, mint a külföldiek számára. Néhány remekművű, arannyal és drágakővel díszített kegytárgy alapján fogalmat alkothatunk a Compostelába elzarándokolt elő-kelőségek – számos uralkodó is akadt köztük – gazdag ajándékairól. Arra, hogy milyen „ajándékot” vittek magukkal azok, akik a városukat sújtó pestis megszűnéséért mentek könyörögni Szent Jakab sírjához, jobb nem gondolni. Mert bizonyára nem számított ritkaságnak az olyan határozat, mint amelyről a franciaországi Perpignan városi tanácsának 1482-ben kelt jegyzőkönyve tanúskodik: a derék városatyák úgy döntöttek, két polgárt indítanak útnak Compostelába, imádkozni a lakosságot tizedelő ragály elhárításáért. A zarándokokat nemcsak étellel, fekvőhellyel váró zarándokházak többrétű funkcióját egy 15. századi francia műalkotás érzékelteti: a lyoni Musée Gadagne-ból származó szép szobor egy zarándokot ábrázol, amint sebesült lábát egy ápoló kenegeti. Az első bedekkerek a zarándokok számára készült útikönyvek voltak, ezekből több is látható a kiállításon.

A Compostelába vezető utak behálózták az egész kontinenst, mint testet az erek. A középkori zarándokok vendégháztól vendégházig, kolostortól kolostorig beutazták egész Európát. Ez a lelkiekben és szellemiekben gazdagító, önmaguk és mások, távoli tájak és emberek megismerésével járó zarándokút közelebb hozta egymáshoz Európa lakóit. Európa kulturális arculatának formálásához jelentős mértékben hozzájárult az az információcsere, amely a Compostelába vezető utakon zajlott. Ezt hivatott kifejezni a rendezvény címe is: Utak, amelyekből megszületett Európa. Szervezője és rendezője a 2000-ben alakult Sociedad Estatal para la Acción Cultural Exterior de Espana, amelyet a spanyol kormány a spanyol kultúra külföldi propagálására hozott létre. Mivel a kiállítás csak november 28-ig lesz Pozsonyban, azután Krakkóba viszik, aki látni akarja, most nézze meg. Kár lenne elmulasztani. (vk)