A piac a speciális fajtákat keresi

Jana Garaiová, az RWA termékmenedzsere ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az évente megrendezésre kerülő termékbemutatók azért zajlanak más-más helyen, hogy a termesztők és az érdeklődők különböző, termesztési, talaj-, és éghajlati viszonyok között szemlélhessék meg az egyes fajták tulajdonságait, hozamképességét, hogy pontos és kimerítő információkat szerezzenek a fajtaválasztási döntéseikhez.

Nos, az idei somorjai szakmai napon valóban bő választékból csemegézhettek a látogatók. Őszi búzából huszonkét fajta, őszi árpából öt fajta, őszi rozsból szintén öt, tavaszi árpából pedig kilenc fajta tulajdonságaival ismerkedhettek a szakmai érdeklődők, és a saját szemükkel győződhettek meg az állított tulajdonságok valódiságáról.

Előtte azonban a rendezvényre meghívott szakelőadók tájékoztatták a résztvevőket a gabonatermesztés, a vetőmag-nemesítés és a búzafajták minőségi kategorizálásának időszerű kérdéseiről. Philip Károshi, az RWA osztrák anyavállalatának szakembere az új búzafajták kiválasztásának legfontosabb szempontjait ismertette, amelyek közül a télállóságot és az egyes betegségekkel szembeni ellenállóságot jelölte meg a kiválasztás legfontosabb szempontjaiként. Külön kiemelte a takarmánybúza fajták nemesítésében és kiválasztásában érvényesített elveket, amelyek arra irányulnak, hogy kifejezetten takarmányozásra, az állatok etetésére alkalmas búzafajták kerüljenek a termelők asztalára kerülő kínálatba. A tavaszi árpafajták kiválasztásában 20–30 szempontot is figyelembe vesznek a döntés során, hogy mely fajtajelöltek kerüljenek a legmagasabb kategóriába. Az ún. kemény búzafajtákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján ezek termesztése elsősorban azoknak ajánlott, akik megfelelő szintű csúcsminőségűnek nevezhető technológiával rendelkeznek a termesztés összes folyamatához. A rozs termesztése iránt az utóbbi időszakban fokozottabb az érdeklődés, annál is inkább, mivel a növény termesztése alacsonyabb szintű bemeneti költségeket követel főleg azért, mert az állományok betegségekkel szembeni ellenállósága kiváló, az új hibridek termőképessége 15–20 százalékkal magasabb hozamokat biztosít, és az értékesítésben is komoly lehetőségek rejlenek.

Milan Sabo a pozsonyi PMD gabonafelvásárló és -feldolgozó vállalat képviselője a felvásárlás minőségi feltételeit elemezve arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy noha hazai és uniós előírás is szabályozza a feldolgozásra kerülő gabona minőségi paramétereit, a szabványok a vételi szerződésben elfogadott feltételek elemeként válnak kötelezővé, a felek egyébként más minőségi szabványértékben is megegyezhetnek. Egy dolog azonban nagyon fontos: amíg a gabona minőségi mutatói közül a műszaki paraméterekben lehetnek eltérések, az egészségügyi paraméterek területén nincs pardon, ezeket minden terméknél be kell tartani. Nem ajánlott tehát a fuzáriumos, vagy egyéb megbetegedést tartalmazó búzát az egészségeshez keverni, hogy ezáltal alacsonyabb szintre csökkentsék a kórokozók szintjét, mivel az egészségügyi szabvány kizárja a határértékek közötti mozgásteret, a gabona vagy egészséges, vagy fertőzött, köztes állapotot az előírás nem ismer el.

A búzafajták szemléje előtt még Jana Garaiová a gabonatermesztők számára időszerű információkról nyújtott rövid összefoglaló tájékoztatást. Szólt a genetikailag módosított növények termesztésének szabályozásáról, amely szerint idén június 1-től immár nálunk is lehetővé vált meghatározott körülmények között a GMO-növények termesztése, egyelőre azonban a végrehajtási rendelet még nem készült el. Az ún. farmer(gazda)-vetőmagok alkalmazásáról, amelyet nálunk eléggé széles körben értelmeznek és alkalmaznak a gyakorlatban elmondta, hogy a témát a szakminisztérium 345/97 sz. rendelete egyértelműen szabályozza. Ennek alapján a termelő az elvetett vetőmag felét saját forrásból veheti igénybe, de bizonyítania kell a vetőmag fajtaeredetét, s ennek alapján a vetőmag tulajdonosának licenc-díjat is kell fizetnie, ami az eredeti licenc-díj 50–100 %-a lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erről szóló írásbeli szerződést ajánlott kötni a vetőmag tulajdonosával.

A biotermesztés iránt az utóbbi időszakban egyre növekszik az érdeklődés, miközben a bio-vetőmagokból komoly hiány mutatkozik a piacon. Az RWA osztrák vetőmagokat kínál ezen a piacon, s ezek továbbtermesztését vetőmagtermesztés céljából is szorgalmazni fogják.

Nem volt egyszerű döntés, amikor három évvel ezelőtt a szlovákiai piacon egyre nagyobb részesedést szerző RWA Kft. a terményforgalmazás mellett a gabonafélék vetőmagpiacán olyan nagy hozamú és kiváló minőségű búzafajták bevezetése mellett tette le a voksát, amelyeket eddig csak kevésbé ismertek a hazai termesztők. Az ún. pannon búzák, az Edison, a Ludwig, a Capo, a Pegassos és az Ilias rövid idő alatt bizonyították életképességüket és létjogosultságukat ezen a piacon is, annál is inkább, mivel a hazai gabonatermesztők körében is megindult egy bizonyos fajta szakosodás. Ennek a szakosodásnak és a piaci igények pontosításának következménye, hogy a feldolgozók fokozatosan a speciális, egy-egy adott gabonatermék készítéséhez legmegfelelőbb tulajdonságú és összetételű búzát keresik.

A fajtabemutatón a résztvevők részletesen megismerkedhettek az egyes árpa-, búza- és rozsfajták jellemzőivel. Az árpafajták közül az Ebson és a Malz a legismertebbek, termésátlagaik és söripari tulajdonságaik révén a legelterjedtebbek is a hazai piacon. A Jerseyt leginkább Csehországban termesztik.

A búzafajták közül a Pegassost és a Ludwigot többfajta sűrűségben is elvetették (150–200–250 kg/ha), s a látottak alapján inkább az alacsonyabb sűrűségű állományok mutatták a jobb képet. Mindkét fajta megfelelő télállósággal, magas hozamokkal és kiváló sütőipari minőséggel (E) rendelkezik. Az újdonságok közül az Eurofit harmadik éve szerepel a hazai minősítő fajtakísérletekben, magas terméshozamú A minőségű élelmiszeripari búzafajta, a Bosorka várhatóan idén ősszel kerül elismerésre, a Levendis középkései nagyhozamú fajta, E élelmiszeripari minősítéssel rendelkezik, elsősorban szárazságtűrő képessége miatt ajánlott ilyen feltételek közé. A Xenos a termelők számára alternatív megoldást is kínál, mivel koraisága révén mind ősszel, mind pedig tavasszal vethető élelmiszeripari búza. A termelők számára a kínálatban kifejezetten takarmánybúza is megtalálható, a bemutatott Corsaire 10 tonna körüli hozamokra képes, a szemek öszszetétele kifejezetten az állatok igényeihez igazodik. Az RWA magyarországi képviselője Szelepcsényi Gábor a magyar termesztők körében már ismert és bevált fajta a Fabula tulajdonságait ismertette. A magas hozamú, megbízható és kiváló élelmiszeripari minőséget adó fajta itteni termesztése is ígéretesnek mutatkozik. A nyári búzafajták közül a Bardotka és a Baroko említhető, a tritikálét a Tremplin fajta képviselte a bemutatón. A rozstermesztők a Rasant, az Askari, a Fugato, az Elect és a Matador fajták közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbet, az itteni kínálatban a Matador és a Fugato a meghatározó. Az őszi árpák fajtakínálatában a Tarifa, Vanessa, Finesse, Gerlach és a Barcelona fajták szerepeltek a bemutatón. (sz)