A nyelvek ősanyja

A nyelvek változnak. Az emberek igényeiknek megfelelően új szavakat, kifejezéseket alkotnak, vagy kölcsönöznek más nyelvekből. Némely nyelv valamilyen okból gyorsabban fejlődik, mint más. Az olasz pl. sokkal közelebb áll a közös őshöz, a latinhoz, mint a francia. A litvánban viszont számos olyan szó található, amely szinte pontosan megegyezik a három és félezer évvel ezelőtt beszélt szanszkrittal. Némely nyelvcsalád tagjai, mint például az afroázsiai, tízezer évi különálló fejlődés után máig sok közös kifejezést őriztek meg – olvasható a USA Today online kiadásában. A cikk szerint „ötvenezer évvel ezelőtt váratlanul valami történt őseinkkel Afrikában”. Ezt megelőzően az anatómiailag modern ember és a neandervölgyiek viselkedése között vajmi kevés különbség volt észlelhető: mindkét faj egyedei kőeszközöket használtak, s gesztusok, arcmimika, hangok segítségével kommunikáltak.

Merrit Ruhlen, a Stanford Egyetem antropológusa szerint „szinte egyik napról a másikra az emberek sokkal jobb eszközöket kezdtek el készíteni, halottaikat vallásra emlékeztető külsőségek között helyezték végső nyugovóra, s sokkal több képzelőerőről tettek tanúbizonyságot, mint korábban”. Sok tudós szerint a modern emberi nyelv kialakulása okozta ezt a „nagy ugrást“. A beszélt nyelv ugyanis absztrakt gondolkodásra és döntéshozatalra tette képessé az embereket. Feltételezések szerint mielőtt az emberek „kirajzottak“ Afrikából, az egész emberiség valaha egy nyelvet beszélt. Ezt az ősi nyelvet szeretné beazonosítani a Santa Fe-i Egyetem kutatócsoportja Murray Gell-Mann Nobel-díjas fizikussal az élen. Az EHL (az Emberi nyelvek evolúciója) elnevezésű projekt keretében a világ összes nyelvének etimológiai adatbázisát hozzák létre. Az EHL kutatói megkísérlik rekonstruálni és összehasonlítani az ősi nyelveket, egyre közelebb kerülve ezzel az első beszélt nyelvhez. A kutatók az első fázisban 12 szupercsaládba osztották a nyelveket. Közülük négyet – Eurázsia, Észak-Afrika, a Csendes-óceáni szigetek, valamint az amerikai kontinens nyelveinek többségét egyesítették az ún. boreászi (északi) csoportba. Ez a ma beszélt nyelvek többségének az őse, mely mintegy 16 ezer éve alakult ki, amikor Észak-Amerika és Európa nagyobb részét jég borította. S hogy miért a boreászi nyelvcsalád vált uralkodóvá? Az EHL-kutatók szerint mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az utolsó nagy jégkorszak csúcsidőszakában az előretörő jég egyre délebbre és délebbre kényszeríthette az embereket, „összekeverve” a nyelvcsoportokat. A későbbi történelmi korszakokban pedig csupán „néhány” nyelv fejlődött ki ebből a „keverékből” – a boreászi volt az egyik.

A projekt vitákat váltott ki. Egyes nyelvészek szerint ugyanis a történelmi nyelveket legfeljebb 8000 évre visszamenőleg lehet nyomon követni, oly nagy változáson estek át az idők folyamán. Többen a vizsgálati módszereket is kritizálták, a rekonstruált nyelvekben fellelt közös szavak ugyanis nem feltétlenül jelentenek rokonságot.