A húsféléktől való teljes megtartóztatás

A böjt a legtágabb értelemben az érzéki élvezeteknek, s különösen a táplálkozásnak a korlátozását vagy a teljes lemondást jelenti. Vallásos gyakorlat, mely a legműveltebb népeknél mindenhol el volt terjedve. A régi egyiptomiak, perzsák, görögök, valamint az indiaiak és a mohamedánok vallása arról tanúskodik, hogy a böjt nem kizárólag zsidó szokás, hanem egyáltalán az emberi természet követelménye, mely a vallásban és a vallás által magasabb jelentőségre emelkedik. A mohamedánok ramadán-hónapban 30 napon át reggeltől estig böjtölnek, a zsidóság öt fő böjti napot tart meg, a keresztények közül pedig a legszigorúbban és leggyakrabban a görögök szoktak böjtölni. Hittani értelemben megkülönböztethető a természetes böjt, amely éjféltől számított teljes éhomban, és az egyházi böjt, mely bizonyos ételektől való megtartóztatásban vagy korlátozásban nyilvánul meg. Az egyházi böjt a húsféléktől való megtartóztatást jelenti, a szoros értelemben vett böjt pedig, amelynél csak egyszeri jóllakás (éspedig délben – hús nélkül) engedtetik meg.

A nyugati egyházban általában előírt böjtök:

Az adventi böjt: vagyis minden szerdán és pénteken, advent első vasárnapjától kezdve karácsonyig

2. A negyvennapi vagy nagyböjt: vagyis hamvazószerdától húsvétig minden nap, kivéve a vasárnapokat

3. A vigíliai böjtök: vagyis némely nagyobb ünnep előtt való napokon.

A teljes böjtre egyszeri jóllakással nincsenek kötelezve a 21 éven aluli ifjak és a 60-dik évet meghaladott öregek, a betegek, a viselős asszonyok és mindazok, akik igen nehéz és erőt fogyasztó munkát végeznek. Általában azok, akiknek a böjt egészségük ártalmára lenne, vagy hivatásuk teljesítésére képtelenítené őket.

A húsvét (latinul pascha) a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A név onnan származik, hogy a hívők a nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést. Már a kereszténység első századaiban vita támadt a húsvét megtartásának ideje miatt, míg abban a niceai zsinat 325-ben döntést nem hozott, éspedig olyképpen, hogy a húsvét mindig azon a vasárnapon tartassék, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következik. Ha pedig a zsidók pászkaünnepe is e napra esnék, akkor a reá következő vasárnapon. ĺgy a húsvét mindig március 22. és április 25. közé esik. Ez idén március 31-ére, tehát a farsang húshagyó keddel, február 12-én véget ért, s 13-án, hamvazószerdán kezdetét vette a nagyböjt.

Ennek jegyében most az ĺzvilág is böjtöt tart, csökkentett oldalszámán hústalan ételekkel foglalkozva.