A gyíkok is mérgesek

Budapest. A kígyókhoz hasonlóan a gyíkok is mérget termelnek, csak általában gyengébbet. A házi kedvencként otthon nevelt hüllők harapásai ráirányították a figyelmet, hogy ideje felülvizsgálni a kígyók és a gyíkok 80 éve elfogadott evolúciós családfáját. Bryan Fry, az ausztráliai Melbourne egyetemének biológusa meglepődve tapasztalta, hogy a szakállas sárkánygyíknak nevezett népszerű díszállat ugyanazt a mérget termeli, mint a csörgőkígyó. Kutatócsoportjával a gyíkokon kívül iguana- és kaméleonfajtáknál kilenc olyan toxint azonosított, melyekről azt hitték, hogy csak kígyóknál fordulnak elő.

A méregtermelést eddig a fejlett kígyófajták specialitásának tartották, és a biológusok úgy gondolták, a két ismert mérges gyíkfajta, a gilai szörny és a mexikói gyöngyös gyík a kígyóktól függetlenül fejlődött odáig, hogy mérget állítson elő. A gyíkharapás okozta gyulladásokat bakteriális fertőzésnek gondolták, hiszen a gyíkok fogazata hemzseg a bacilusoktól.

Több biológus szerint felül kell vizsgálni a gyíkok 80 évvel ezelőtt elfogadott osztályozási rendszerét, ami a gyík nyelvének felépítése szerint csoportosított, hiszen a toxinok jellemzőbbek az evolúcióra. A genetikai elemzés szerint a kígyók legközelebbi rokonai az iguánák.

Az újonnan felismert evolúciós kapcsolatok alapján valószínűsíthető, hogy a méregtermelés 100 millió évvel korábban, az apró emlősök 200 millió évvel ezelőtti elterjedésével egy időben kezdett kifejlődni.