Megpróbálta megmenteni az Osztrák–Magyar Monarchiát, de már túl késő volt.

Pozsony | A magyarok tragikus és szomorú eseményként ítélik meg a trianoni békeszerződést, az ezzel kapcsolatos tudásuk azonban hiányos – derül ki a 100. évfordulóra készült felmérésből. A téma máig komoly érzelmeket vált ki az emberekben, pedig a történészek szerint eljött az ideje annak, hogy múltként kezeljük a száz évvel ezelőtti eseményeket.

Volt rá száz évünk, hogy végiggondoljuk és megéljük, mi miért történt, hogyan jutott el Drasche Lázár Alfréd és Benárd Ágoston a trianoni kastély aláírási ceremóniájára. Ezzel együtt sok más, hozzánk közebb álló kérdésre kell még választ találnunk ahhoz, hogy ne csak a térképen, államközi szerződésekben, gázvezetékekben, hanem saját történetünkben és a nemzeti emlékezetben is végre helyére kerüljön Trianon.

Az első világháborúról – így annak végéről: a háborús kimerülésről és az összeomlásról – az elmúlt száz évben könyvtárnyi szakirodalom és visszaemlékezés jelent meg.

A nyaralás úri és nagypolgári körökben már a Monarchia idejében is presztízskérdésnek számított – akinek nem telt rá és kénytelen volt otthon maradni, az elhíresztelte, hogy elutazott, aztán lehúzta a redőnyöket és napokig ki sem mozdult a lakásból.

Huszonöt éve, 1992. december 31-i hatállyal megszűnt az 1918-ban megalakult Csehszlovákia, melynek hivatalos neve 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt. Utódaként 1993. január 1-jén létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.

Az 1867-es kie­gye­zés, mely a szabadságharc véres kezű leverője, Ferenc József és Deák Ferencék között született másfél évszázada, máig viták kereszttüzében áll. E megállapodás legnagyobb ellenzője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egykori vezetője, Kossuth Lajos volt, aki Deákot elvei feladásával vádolta. Az Habsburg uralkodó és a magyarok túlságosan szoros szövetségét látva ugyanis attól félt, hogy a Habsburgok bukása Magyarország számára is a végzetes lehet majd.

Mit szóltunk volna, ha még jóval az első világháború előtt, egy olyan esztendőben, amit ma a boldog békeévek egyikének tartunk, Ausztria bejelenti: kiválik az Osztrák–Magyar Monarchiából? Nem kis túlzással, de valami ilyesmit jelenthet a többsebességes Európa gondolata, amit Angela Merkel a napokban tűzött napirendre.

Mi lenne, ha hirtelen újra létrejönne az Osztrák-Magyar Monarchia? Mi lennénk a világ 15. leggazdagabb és 20. legnépesebb országa. A magyarok aránya viszont kisebb lenne, mint száz évvel ezelőtt - írja a mandiner.hu.

A modern közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, John Maynard Keynes mintegy száz évvel ezelőtt brutálisan erőteljes vitairatban szállt szembe a versailles-i békerendszerrel, és állt ki az első világháború előtti Európa mellett.

Prága | A monarchia után vágyakozik egy kis cseh falu, és ebbéli vágyának konkrét jelét is adja azáltal, hogy mellszobrot emel I. Ferenc József császárnak.

Egy 1880-as évekbeli újságcikk alapján Győr megyében van a legtöbb hülye, a győrieket hülyék tekintetében csak a Csallóköz főzi le, melynek egyes községeiben valóságos járvány a hülyeség – írja a cink.hu a Felvidék Népe Frontra hivatkozva.