Középiskolai felvételi útmutató - BEMUTATKOZNAK AZ ISKOLÁK

Az oktatási törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az alapiskolás végzős diák törvényes képviselőjének csak egyetlen jelentkezési lapot kell kitöltenie, melyen összesen 4 oktatási intézményt tüntethet fel: két olyat, ahol nem kell tehetségvizsgát abszolválni, és további két iskolát, ahol tehetségvizsgát is követelnek. A jelentkezési lap benyújtásának határideje az összes oktatási intézményben – a tehetségvizsgás és tehetségvizsga nélküliekben egyaránt – egyforma.

Március 20.

A jelentkezési lapot az összes megpályázott tanulmányi szakra ugyanaddig a dátumig: 2024. március 20-áig kell eljuttatni. Pár évvel ezelőtt a tehetségvizsgát igénylő iskolákba már februárban kellett jelentkezni, és noha most már csak egyetlen határidő létezik, azoknak, akik tehetségvizsgát is igénylő iskolába jelentkeznek, tanácsos még a március 20-ai dátum előtt, sőt minél hamarabb eljuttatni a kiszemelt intézménybe a jelentkezési lapot, főleg ha a gyerek sportiskolába szeretne bejutni. Ott ugyanis már március 25-én megkezdődik a sportteljesítmények felmérése, ami eltart egészen április 19-éig.

A felvételi vizsgák is szinte egyszerre lesznek az összes intézményben. A nyolcosztályos gimnáziumokban a felvételi vizsgának nem lehet második fordulója, ezzel szemben a többi középfokú intézményben, ha az első forduló eredményeképpen nem sikerül betölteni az összes helyet, még a nyári szünet előtt második fordulót is szervezhetnek.

Felvételi vizsga nélkül?

Az adott középfokú intézmény igazgatója az iskola pedagógiai tanácsával folytatott megbeszélés alapján dönthet úgy, hogy bizonyos feltételek mellett felvételi vizsga nélkül is felvehet diákokat. Idáig rendszerint azok úszták meg a vizsgát, akik a Monitort 90%-ra megírták. A tavaly év elejétől érvényes törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy azt is felvehessék felvételi vizsga nélkül, aki a Monitort csak 80%-ra oldja meg – erről az adott iskola dönthet.

A kilencedikesek központi tudásszint­felmérése az idén március 20-án matematikából, szlovákból (kivéve a magyar tannyelvű iskolákat)  és magyarból (a magyar tannyelvű iskolákban), illetve március 21-én szlovákból (a magyar tannyelvű iskolákban) és ukrán nyelvből (az ukrán tannyelvű intézményekben) lesz. Aki valamilyen okból márciusban nem tud részt venni a tudásszintfelmérésen, az április 4-én és 5-én oldhatja meg a feladatsorokat.

A jelentkezési lapok kitöltése

Az alapiskolákban tevékenykedő nevelési tanácsadóknak már fel kellett venniük a kapcsolatot a végzős tanulók szüleivel, s tájékoztatniuk kellett mindenkit a felvételi folyamat részleteiről – főleg arról, hogy csak egyetlen jelentkezési lapon lehet 4 középiskolát feltüntetni. Az intézmények sorrendje csak informatív jellegű, senkit semmire nem kötelez – aki mindenhová felvételt nyer, az szabadon eldöntheti, végül melyik iskolát választja.

A jelentkezési lapot a szülők töltik ki, a tanulók előmenetelével, értékelésével kapcsolatos adatokat pedig az alapiskola igazgatójának kell igazolnia.

Elektromos és papíralapú űrlap

A jelentkezési lapot ki lehet tölteni elektronikusan, vagy választhatunk hagyományos papíralapú űrlapot is, mely letölthető az oktatási minisztérium honlapjáról, illetve beszerezhető az alapiskolákban vagy az irodai szereket és nyomtatványokat is árusító papírboltokban. 2022-től a dokumentumot mindkét törvényes képviselőnek alá kell írnia, kivéve, ha a szülők megállapodnak, hogy csak az egyikük írja alá, ám erről írásban előre kell tájékoztatni az iskolaigazgatót.

Kötelező mellékletek

A kiválasztott iskola fajtájától függően a jelentkezési laphoz kell csatolni bizonyos mellékleteket. Már nem kell mindenhol igazolást felmutatni a gyermekek egészségi állapotáról, de bizonyos szakok esetében még szükség van rá – ezzel igazolja alkalmasságát az adott szakmára. Az oktatási tárca weboldalán közzétették azon szakok listáját, ahol megkövetelnek ilyen igazolást – erről az alapiskola pályaválasztási tanácsadója is tud részletes tájékoztatást adni.

Még a következő mellékletekre, igazolásokra lehet szükség:

• Speciális nevelési-oktatási igényű gyermek esetében csatolni kell az illetékes nevelési-pszichológiai tanácsadó központ diagnosztikai jelentését, mely nem lehet 2 évnél régebbi.
• A tehetséges sportolókat gondozó szervezetek listáján szereplő, sportiskolába jelentkező gyermekek esetében mellékelni kell az illetékes nemzeti sportszövetség igazolását. Nekik szükségük van igazolásra egy sportorvostól is.
• A rokkant vagy súlyosan egészségkárosult tanulók esetében szükség van igazolásra a munkaképességük csökkenéséről.
• A fogyatékkal élő, egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű gyermekeknek ugyancsak mellékelniük kell a megfelelő szakorvos igazolását.
• Aki duális képzésre jelentkezik, mellékelnie kell egy igazolást attól a munkaadótól, akinél a képzés gyakorlati részét fogja végezni.
• Annak a tanulónak, akinek a bizonyítványain nemcsak érdemjegyek, hanem szóbeli értékelések is szerepelnek, mellékelnie kell a bizonyítványai fénymásolatát. Ugyancsak csatolni kell a bizonyítványokat abban az esetben, ha az alapiskola a jelentkezési lapon valamilyen okból nem igazolja a tanulmányi előmenetelre vonatkozó adatok helyességét.
• Csatolni lehet a különböző tanulmányi versenyeken, olimpiászokon elért eredményeket igazoló oklevelek, bizonylatok másolatát is.

Hogyan postázzuk?

Ha a szülő az elektronikus nyomtatványt választja, akkor a konkrét űrlapot a gyermeke alapiskolája által használt iskolai információs rendszere generálja. Néhány adat feltehetően előre meg lesz adva az iskolai adatbázis alapján, a többit a szülőnek kell pótolnia. A kitöltött űrlapot az iskolai információs rendszer közvetítésével legkésőbb 2024. március 14-éig kell továbbítani az alapiskolának az űrlapon megadott adatok, főleg az előmenetel igazolása céljából. A nyomtatványhoz csatolni kell az esetleges szükséges mellékleteket beszkennelt formában. Ezután az alapiskola igazgatója haladéktalanul igazolja a jelentkezési lapon feltüntetett adatokat úgy, hogy a szülő március 20-áig tudja továbbítani a kitippelt középiskolá(k)ba. Ha az iskola nem igazolja a gyermek tanulmányi előmenetelét, a bizonyítványok fénymásolatát is csatolni kell.

A nyomtatványt az összes középiskolába el kell küldeni, melyek a jelentkezési lapon szerepelnek. Műszaki problémák esetén az űrlapot és a mellékleteket annyiszor ki kell nyomtatni, ahány iskolát választottunk, s postai úton vagy személyesen kell a középiskolá(k)ba eljuttatni.

Ha eleve papíralapú nyomtatványt választunk, akkor, miután kitöltöttük és az alapiskola igazgatóságán igazoltattuk az adatok helyességét, annyiszor le kell fénymásolni a mellékletekkel együtt, ahány iskolába – maximum négybe! – el akarjuk juttatni. Ha a szülőknek nincs lehetőségük fénymásolni, megkérhetik az iskolát, hogy biztosítson számukra fénymásolatokat. Minden példányt mindkét szülőnek alá kell írnia, és legkésőbb március 20-áig postázni kell. A mérvadó a postai bélyegzőn szereplő dátum.

Középiskolák

A középiskolák csak az alapiskolák igazgatói által ellenőrzött és igazolt jelentkezési lapokat fogadják el. Amennyiben a középiskolák a felvételi folyamat során figyelembe veszik az alapiskolás előmenetelt és érdemjegyeket, nyilvánosságra kell hozniuk, hogy azt milyen szempontok alapján teszik, illetve hogyan alakították át pontokra. Az intézményeknek azt is nyilvánosságra kell hozniuk, hogy pontosan milyen feltételek mellett veszik fel a jelentkezőket.

A pályaválasztási és nevelési tanácsadó szerepe

Az alapiskolákban tevékenykedő pályaválasztási és nevelési tanácsadóknak időben tájékoztatniuk kell a gyerekeket és a szüleiket a jelentkezési lapok kitöltésének módjáról és a fontos határidőkről. Az érintett tanulókkal megbeszélik, hogyan kell kinéznie a fizikai alkalmasságot alátámasztó orvosi igazolásnak, s az összes szükséges mellékletet, igazolást február végéig igyekeznek beszereztetni. Közben folyamatosan konzultálhatnak a szülőkkel, és koordinálják az iskola vezetésével a jelentkezési lapokon feltüntetett adatok ellenőrzését. 

Felvételi vizsga

A középiskola igazgatója legkésőbb 5 nappal a felvételi vizsga előtt írásos meghívót küld a jelentkezőknek. Ha az iskola vezetése úgy dönt, a Monitor eredményei alapján bizonyos tanulóknak nem kell felvételi vizsgát tenniük, erről az érintetteket írásban tájékoztatja. Ilyen esetben az érintett tanuló automatikusan a felvételi vizsgán elérhető maximális pontszámot kapja.

A tehetségvizsgát igénylő középfokú intézményekben a felvételi vizsga első terminusa április 29., de szervezési okokból elhúzódhat április 30-áig is. Sőt ha túl sok lenne az érdeklődő, már április 26-ára is beiktathatnak egy időpontot. A tehetségvizsga nélküli iskolákban május 2-án lesz a felvételi első terminusa, de szervezési okokból itt is elhúzódhat május 3-áig. Május 6–7-én lesz a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségvizsga nélküli intézményekben, a tehetségvizsgát igénylő iskolákban pedig  május 9-én, illetve szükség szerint május 10-éig, 13-áig is elhúzódhat. Maguk a tehetségvizsgák korábban, március 25. és április 19. között lesznek.

A középiskolák 2024. május 17-én hozzák nyilvánosságra a felvételi vizsgák eredményét,  a jelentkezőket írásban is értesítik.

Ha valaki komoly okokból (betegség, temetés stb.) nem tud részt venni a felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótterminust ad. A szülőnek a távolmaradás okáról legkésőbb a felvételi napján tájékoztatnia kell a középiskolát, és az igazgató ilyen esetben fenntart egy helyet az első évfolyamban.

Miből van a felvételi?

A felvételi vizsga rendszerint a kiválasztott intézmény oktatási nyelvéből és matematikából van, de a szakközépiskolákban lehet más tantárgyból is (például fizikából, kémiából, biológiából). Az oktatási minisztérium minden évben meghatározza, hogy bizonyos típusú iskolákban melyik 3 tantárgyból lehet felvételizni – az intézmények ún. profil tantárgyait a minisztérium weboldalán is közzétették (https://www.minedu.sk/profilove-predmety-na-prijimacie-skusky-na-stredne-skoly/). Ott, ahol a tanítás valamilyen kisebbség nyelvén folyik, az iskola oktatási nyelvéből is van felvételi. Ha magyar iskolából szlovák oktatási nyelvűbe jelentkezik valaki, kérheti, hogy a tesztek kérdéseit és feladatait magyarul kapja meg – természetesen ez alól kivételt képez a szlovák nyelv és irodalom.

Felvételi után

A felvételt nyert tanulóknak, illetve törvényes képviselőiknek legkésőbb május 22-éig tájékoztatniuk kell az iskolát arról, hogy szándékukban áll beiratkozni. Akit több helyre is felvesznek, annak eddig a dátumig el kell majd döntenie, melyik iskolát választja. Akit nem vesznek fel, a döntés ellen az elutasító határozat átvételétől számított 5 napon belül fellebbezhet. Egyházi és magániskolába 15 napon belül lehet fellebbezni. Fellebbezni csak akkor érdemes, ha a jelentkezőt helyszűke miatt nem vették fel. Akit azért utasítanak el, mert nem érte el a felvételhez szükséges minimális pontszámot sem, annak a fellebbezését is elutasítják.

A felvett jelentkező csak a beiratkozás után lesz a középiskola diákja. Ennek a módjáról, helyéről és a pontos időpontjáról szóló tájékoztatást a gyerek felvételéről szóló határozattal egyszerre postázzák. A beiratkozásra mindenkinek magával kell vinnie az ún. beiratkozási lapot – ezt az alapiskolában lehet beszerezni. Akit nem vesznek fel sehová, a felvételi folyamat 2. fordulójában ismét próbálkozhat. Miután a szülők eldöntik május 22-éig, gyermekük melyik iskolába fog beiratkozni, összesítik az összes középiskolában fennmaradt szabad helyeket, s júniusban ezeket lehet majd megpályázni. Az esetleges 2. forduló időpontja június 18., illetve a felvételi vizsga szükség szerint elhúzódhat június 19-éig.

A második forduló eredményeit a középiskolák június 21-ig kötelesek közzétenni, s a felvételt nyert fiataloknak, illetve törvényes képviselőjüknek legkésőbb június 26-áig jelezniük kell, beiratkoznak-e.

Böngésszen a középiskolák ajánlatai közül

Dunaszerdahelyi járás:

Érsekújvári járás:

Te teszed tökéletessé

Ezzel a mottóval hirdeti magát az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium, és eredményeik alapján hajlamosak vagyunk hinni is nekik. Az iskola büszkén hangoztatja családias hangulatát, ahol minden diákra odafigyelve próbálják felkelteni azok érdeklődését a humán és reál tudományok iránt.

A tanulás mellett a gimnáziumban rengeteg más aktivitásokkal is foglalkoznak. Az iskola a 2022/23-as tanévtől hivatalosan is az Európai Parlament Nagykövet Iskolája (EPAS). A cím is igazolja, hogy az intézmény rendszeresen foglalkozik a fiatalokkal azzal a céllal, hogy felkeltse figyelmüket az Európai Unió működésére és az európai parlamentáris demokrácia iránt. Ennek köszönhetően az iskola 20 diákja részt vesz az Európai Parlament február 20-i ülésén Strassbourgban.

Az SAAIC nemzeti irodához benyújtott Erasmus+ akkreditációs pályázatuk sikerét ismeri el az akkreditációs oklevél, melyet magas színvonalú mobilitási tevékenységek megvalósítására kaptak. Erasmus-tervük keretében tanári képzéseket (az idei tanévben az igazgató képezte tovább magát Reunion szigetén, ahol a mentális egészséggel és well-beinggel foglalkoztak), szakmai látogatásokat és diákcsoportok számára tervezett mobilitásokat fognak lebonyolítani 2027-ig. Minden évben több csoportnyi diák utazik az Európai Unió valamelyik országába, hogy társaikkal együtt közös projekteken dolgozzanak és megtapasztalják a külföldi iskolarendszer sajátosságait. A tavaly októberi erdélyi látogatás folytatásaképp március elején debreceni és kovásznai gimnáziumok csapatait fogják vendégül látni Érsekújvárban, ahol gazdag program vár majd a résztvevőkre – többek között kreatív workshop a helyi galériában Kassák Lajos életéről, illetve egy közös performance Juhász R. Rokkóval.

Az eTwinning is szerves részét képezi az iskolai életben, a tavalyi évben megvalósított .think elnevezésű projektjük lett az Erasmus+ projekt kategória győztese. November 29-én Zsolna megyei kongresszusi termében került megrendezésre az országos eTwinning 2023 konferencia, amelynek középpontjában a 2023-as év eTwinning témája állt: Innováció és oktatás. Célja nem csupán az eTwinning és a sikeresen megvalósított projektek bemutatása volt, hanem érdekes információkkal szolgált a tantervi reformról, az iskolák belülről történő átalakításáról és a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásáról is. A konferenciát elsősorban óvodai, általános és középiskolai vezetőknek, valamint az e témák iránt érdeklődő tanároknak szánták. A program része volt az Országos eTwinning 2023 verseny és az eTwinning School 2023-2024 díjak átadása is, amelyeket 31 szlovákiai iskola nyert el, köztük egyedüli magyar tanítási nyelvű iskolaként az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium is (immár harmadszor).

Mindezen tevékenységek központjában a diákok egyéni tehetségének felismerése, kibontakoztatása és fejlesztése áll, melyet ékesen bizonyít az INEKO társadalomkutató intézet rangsorolása. Míg gyakorlatilag ők is elismerik, hogy az iskolák rangsorolásakor sok tényezőt nem vesznek figyelembe és egy nagyvárosi elit iskolában könnyebb jó eredményeket elérni, mint egy leszakadó régióban működő intézményben, az érsekújvári gimnázium kisebb iskolaként már évek óta dobogós helyezéseket ér el a diákok rendkívüli eredményeinek kategóriájában.

Mindezen eredményeket azonban nem lehetne megvalósítani, ha nem lenne egy átlagon felüli tanári csapat és bizonyítani vágyó fiatalok, akik jelentkezését várják a 2024/25-s tanévre.

Komáromi járás:

Galántai járás:

Pozsonyi járás:

Szenci járás:

Losonci járás:

Mi a szlovákiai középiskolák jövője?

Jóleső érzéssel mérlegelhetjük, hogy a gottwaldi kormányhatározatok elfogadása után fokozatosan kiépült a magyar és ukrán anyanyelvi középiskolai hálózat is. Önálló gimnáziumok jöttek létre Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Komáromban, Zselízen, Rimaszombatban, Rozsnyón, Kassán és Királyhelmecen. A szakközépiskolák magyar és ukrán nyelvű önálló és párhuzamos osztályai számának növekedése lassú ütemű volt, ennek következtében a 70-es évekig a szlovákiai népszámlálások eredményei szerint nagymértékben elmaradt a magyar szakközépiskolákban érettségizett szakemberek száma. A Colotka-kormány idejében több kormányrendelet alapján fokozatosan megteremtődtek annak a feltételei, hogy a szakközépiskolákban a magyarok és az ukránok is számuknak megfelelően nagyobb számban művelődhessenek.

Országunkban az oktatás a szlovák nyelven kívül dominánsan a magyar nyelvre irányul. Ezt a tényt az is mutatja, hogy Szlovákiában jelenleg 50 vegyes szlovák–magyar oktatási nyelvű középiskola, 27 magyar tanítási nyelvű középiskola és egy ukrán tannyelvű gimnázium működik Eperjesen. A középiskolák regionális szempontból történő lokalizációja a magyar kisebbség jelenlétével rendelkező területeken koncentrálódik.

Az oktatás minősége nagyban hozzájárul a jövő nemzedékének életminőségéhez. Abban szinte mindenki egyetért, hogy az oktatásnak tükröznie kell a legújabb trendeket és a munkaerőpiaci változásokat. Hatékonynak, rugalmasnak, minőséginek és átfogónak kell lennie. Manapság más készségek kerültek előtérbe. A digitalizáció, a globalizáció, a migráció és a népesség elöregedése csak néhány a munkaerőpiacot, az oktatást és a képzést érintő kulcstényezők közül. Folyamatosan visszhangoznak a kérdések a társadalomban, hogy az oktatás felkészült-e a jövőre, képes-e a diákokat és a munkaerőpiacot megfelelő készségekkel ellátni.

A munkaadók felkészült, magasan kvalifikált, szakirányú végzettségű személyt várnak a munkaerőpiacra, aki rugalmas és készen áll az adott szakma végzésére. A jövőre felkészítendő hallgatóknak széles körű ismeretekre lesz szükségük, amelyeket gyakorlati problémamegoldással sajátítanak el. A végzős diákoknak ismeretlen környezetben kell alkalmazniuk szakmai tudásukat. Ugyanakkor sok területre kiterjedő készségekre is szükségük lesz ahhoz, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a munkaerőpiaci fejlődési trendekhez, mint például:

• analitikus gondolkodás
• az aktív tanulás képessége
• komplex problémamegoldás
• kritikus gondolkodás és elemzés
• kreativitás
• technológiák használata, nyomon követése és ellenőrzése
• technológiai tervezés és programozás
• stressztűrés és rugalmasság
• érvelés

Az egyik jó eredményeket mutató képzési rendszer a duális képzés. A tanulók duális képzésen belüli oktatása kimutathatóan eredményesebb, akár a végzősök foglalkoztathatósága és ebből adódóan a munkáltatói bruttó havi bérük, akár a munkaerőpiaci munkanélküliségük mértéke szempontjából.

A 2020/2021-es tanévben ezek a végzősök közel 91%-a helyezkedett el a munkaerőpiacon. Általánosan elmondható tehát, hogy a duális iskolarendszerből a munkaerőpiacra való átmenetük így lényegesen gördülékenyebb.

A nagyobb munkaerőpiaci felkészültség a bruttó havi átlagbérek összehasonlításában is megmutatkozik. Közel két év munkaerőpiaci tevékenység után a duális képzést végzettek átlagosan 1026 eurót keresnek, ami akár 17%-kal több, mint a nem duális képzésben végzett diákoké, akiknek átlagkeresete 906 euró. A munkaerőpiacon a duális szakon végzettekre is jellemző a munkanélküliség alacsonyabb aránya, amely náluk mindössze a 8 százalékot éri el, és a szakmájukban való elhelyezkedés terén is magasabb a foglalkoztatási arányuk. A duális képzésben végzettek ¾-e helyezkedett el a szakmáján belül, a „nem dualisták” esetében ez 58 százalék. A 2022/2023-as tanévben 218 középiskolában, 1131 munkaadóval 10 124 tanuló vett részt a duális képzésben.

A 9. alkalommal megrendezett „...hogy minden végzősnek legyen munkája...” szakmai konferencia, amely 2023. december 7-én zajlott Pozsonyban, a szakmai oktatás és képzés átalakítását helyezte fókuszba. A konferencián elhangzott és megvitatott elemzések egyike a Munkáltatók Országos Szövetsége (Republiková únia zamestnávateľov) és a TREXIMA Bratislava társaság közös elemzése, amely a minőségi oktatás biztosítása mellett a közpénzek elköltésének hatékonyságát is szem előtt tartva foglalkozik az iskolahálózat és az iskolai létesítmények optimalizálásának kérdésével.

A szlovák középiskolai hálózat optimalizálásánál jó példával szolgálhatnak az egyes országok fejlett középiskolai rendszerei. A szlovák középiskolai hálózat külföldiekkel való összehasonlításakor viszont figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az oktatási rendszerek országonként és minőségi szinten eltérőek. Ez nem jelenti azt, hogy a külföldön működő rendszerek automatikusan működni fognak a szlovák oktatási rendszerben is. Szlovákiában 796 középiskolát tartunk nyilván, ennek 58%-a szakközépiskola. Finnországgal összehasonlítva, amely lakosságszámát tekintve nagyon hasonló Szlovákiához, a középiskolák száma 469, Szingapúrban pedig 136. Hollandia körülbelül háromszoros lakosságszámmal rendelkezik Szlovákiához képest, és csak 641 középiskolája van. Valamennyi fejlett középiskolai hálózattal rendelkező országban tehát Szlovákiához képest alacsonyabb a középiskolák aránya és magasabb a tanulólétszámuk.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, illetve az elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy a középiskolai hálózat optimalizálásra szorul, amelyhez olykor népszerűtlen lépések megvalósítása szükséges, mint például iskolák összevonása, illetve nagyobb iskolai komplexumok létrehozása. Az optimalizálási intézkedések célja megfelelő megoldást találni nagyobb oktatási központok létrehozására, amelyek jóval több diák befogadására képesek. Az elemzés kitér a modern oktatási központok optimális elhelyezkedésére, méretére és felépítésére.

A 2031-ig tartó demográfiai fejlődés és a munkaerőpiaci igények tekintetében hangsúlyt kapott a gazdasági és társadalmi regionális szempontok tiszteletben tartása. Egyedülálló módszerrel azonosították azokat a régiókat, amelyek nemcsak a régiók közötti gazdasági dinamikát, hanem az iskolák elhelyezkedését is figyelembe veszik, azzal a céllal, hogy maximalizálják az emberek régión belüli mobilitását és minimalizálják a régiók közötti ingázást.

A jövő iskoláiként tehát nagyobb campusokat kell elképzelnünk, melyek minden szükséges modern felszerelést biztosítva egy diákbarát és kedvező környezetben teszik lehetővé a diákok képzését.

(trexima)

Fontos dátumok és határidők

• 2024. március 25-től április 19-éig – a tehetségvizsgák első szakasza sportiskolákban
• 2024. március 20. – eddig a dátumig kell a középiskolákba eljuttatni a jelentkezési lapokat
• 2024. március 20. – Tesztelés 9 tudásszintfelmérés matematikából, szlovákból és magyarból
• 2024. március 21. – Tesztelés 9 tudásszintfelmérés szlovákból és ukrán nyelvből
• 2024. április 4. és 5. – a Tesztelés 9 tudásszintfelmérés pótterminusa
• 2024. április 29. – felvételi vizsga a tehetségvizsgát igénylő iskolákban (esetenként már április 26-án kezdődhet, s elhúzódhat április 30-áig)
• 2024. május 2–3. – a tehetségvizsga nélküli iskolákban a felvételi vizsga első terminusa
• 2024. május 6–7. – a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségvizsga nélküli iskolákban
• 2024. május 9–10. – a felvételi  vizsga 2. terminusa a tehetségvizsgát igénylő iskolákban
• 2024. május 17. - a középiskolák közzéteszik a felvételt nyert tanulók listáját
• 2024. május 22. – eddig kell visszajelezni az iskolákba, a felvételt nyert jelentkezők beiratkoznak-e
• 2024. június 18–19. – a felvételi vizsga második fordulója
• 2024. június 21. – eddig kell közzétenni a második kör eredményeit
• 2024. június 26. – a második körben felvételt nyert jelentkezőknek eddig a dátumig kell tájékoztatniuk a középiskolát, hogy beiratkoznak-e