Egy év halasztást kér a magyar iskoláknak Gubík, a minisztérium újabb infókat csepegtetett az optimalizációról

A minisztérium jelenleg 62 optimalizációs projektet kezel.

„Úgy gondolom, hogy nem mindenhol zajlott megfelelő kommunikáció a megyei vezetés, a képviselők és a nyilvánosság között. Fontos, hogy a megyei önkormányzatok továbbra is tájékoztassák a közvéleményt, különösen a testületi ülések előtt, amelyeknek jóvá kell hagyniuk ezeket a projekteket” – jelentette ki Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter. Szerinte a fenntartók felelőssége, hogy világos és átlátható kommunikációt biztosítsanak szándékaikról.

A tárcavezető nem akarta konkretizálni, hogy melyik megyékre értendő a kritika, mondván: nem akar üzengetni képernyőn keresztül. Annyit viszont elárult, hogy 

szerinte Besztercebánya megye és Nyitra megye pozitív példák, legalábbis a kommunikáció szempontjából.

Az sem kérdéses, hogy Trencsén megyével is elégedett Drucker, hiszen talán itt volt a leghatékonyabb a kivitelezés. Jaroslav Baška megyeelnök szerint a középiskolák számát már sikerült 65-ről 38-ra csökkenteniük. Ő is úgy látja, hogy a megyei vezetés kulcsszereplő abban, hogy a közvélemény hogyan ítéli meg a középiskolák összevonásait:

„El kell magyarázni, miért fontos, hogy az anyagi források halmozódjanak és azok az iskolák és szakok részesüljenek belőle, amelyekre valóban szükségük van a munkáltatóknak.”

Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke pedig határozottan támogatja a középiskolák nagyobb egységekbe való összevonását. Ráadásul a számok még azt is igazolják, hogy az összevonások nem lesznek jelentős negatív hatással a diákok életére.

A munkáltatók felmérése alapján, ha az egyes projektek megvalósulnak, 40 kilométernél többet senkinek nem kell majd utaznia, és nagyjából a diákok 20 százaléka kevesebbet fog utazni.

Érzékeny téma, rideg adatok

Alapvetően igaz, hogy az oktatásügyi minisztérium óvatosan kommunikálja a megyék által eszközölt változtatásokat a középiskolai hálózatban, a munkáltatókat képviselve Lelovský viszont nem finomkodott kijelentéseiben.

Szerinte az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy 300 diák alatt nem működtethető megfelelően egy iskola.

Sőt, azt is kijelentette, a szlovákiai középiskolai oktatás több száz helyett akár 68 iskolaközponttal is megoldható lenne.

Úgy véli, hogy nincs helye érzelmeknek a kérdésben, és csak azért fenntartani egy intézményt, mert száz éve működik, miközben már nem kifizetődő és nem biztosít minőségi képzést, pazarló és értelmetlen.

Drucker azért ennek kapcsán elmondta, nem céljuk az iskolák számának ilyen mértékű csökkentése, és azt is hangsúlyozta, hogy ők nem redukciónak tekintik a folyamatot, hanem az iskolák megerősítésének.

A tárcavezető szerint a diákok individuális megközelítésére egy nagyobb iskolaközpontban is lehetőség van, fejtette ki annak kapcsán, hogy a kisiskolák felszámolása ellen felszólalók gyakran a családi hangulatot és a személyes kapcsolatot hozzák fel érvként. Jelenleg a minisztérium álláspontja egyértelmű: 

alacsony létszámú intézményekben nem tudják garantálni sem a szakmaiságot, sem a biztonságot.

Mikor lesz ebből valami?

Slavomír Partila, az oktatási minisztérium államtitkára kifejtette, a középiskolák fenntartói március végéig nyújtják be a hálózat módosítására vonatkozó végleges kérelmeket, hogy az optimalizáció a 2025/2026-os tanévtől érvénybe léphessen.

„Néhány esetben a hatályba lépés 2026. szeptember 1-jére tolódik, más projektek még kidolgozás alatt állnak, és szükség van kommunikációra annak érdekében, hogy tisztázódjanak azok az előnyök, amelyek miatt ez az eljárás zajlik. Nem határoztunk meg szorító határidőket” – jegyezte meg Partila.

A Magyar Szövetség halasztást kér

A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László levélben fordult az oktatási miniszterhez, melyben arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a magyar iskolák sajátos helyzetben vannak, így szerinte az elbírálásuknak is specifikusnak kellene lennie.

„Ezért nemcsak a Magyar Szövetség, hanem a pártunk által kezdeményezett Szlovákiai Magyar Oktatási és Köznevelési Tanács nevében is azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy halasszák el a magyar tannyelvű középiskolák, valamint a magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező iskolák optimalizálását” – olvasható a levélben.

Konkrétan egy éveshalasztást szeretne elérni a parlementen kívüli párt.

Azt kérjük, hogy a fenntartók csak 2026. márciusában, részletes elemzés alapján nyújthassanak be konkrét kéréseket a minisztériumhoz a magyar iskolákkal kapcsolatos esetleges változtatásokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy életképes magyar tannyelvű intézmények jöjjenek létre a magyar iskolának magyar iskolával való összevonásának elve alapján, akár vertikális, akár horizontális módon.

Az optimalizáció kapcsán gyakran volt tapasztalható az a félelem, hogy magyar iskolákat bizonyos megyékben szlovák intézményekkel vonnak össze. Ahogy arról többször írtunk, az érintett magyar közösségek, szülők, tanárok általában véve nem értettek egyet ezzel a megközelítéssel, petíciók születtek, fórumokat tartottak.

Eddig úgy tűnt, hogy sok esetben elkésett a magyar intézményvezetők reakciója, most viszont Ipolyságon is történt előrelépés, valamint az államtitkár szavai is azt sejtetik, hogy a felháborodást kiváltó esetekben a változások csak később, esetleg más szempontokat figyelembe véve lépnek majd érvénybe.