Az atomenergia önmagában nem ment meg minket a klímaváltozástól - figyelmeztetnek a szakértők

Erre a Szlovák Szövetség a Fenntartható Energiáért (SAPI) szervezet mutatott rá egy keddi sajtótájékoztatón, amelyre meghívták a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Prognosztikai Intézetének munkatársait is. Ján Karaba, a SAPI ügyvezető igazgatója szerint az áprilisban aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervbe (NEKP) foglalt célkitűzések nem elég ambiciózusak, és messze elmaradnak a klímasemlegességre vonatkozó uniós elvárásoktól. 

Nem elég, hogy a kormány több mint kilenc hónapos késéssel hagyta jóvá a tervet, de az ebben kitűzött célok az új, “zöld” energiaforrások és az energiatakarékosság terén is alacsonyabbak, mint amit az Európai Unió jogszabályai előírnak

 – hívta fel a figyelmet Karaba. A szövetség szerint Szlovákia így biztosan nem lesz képes teljesíteni az évszázad közepére az EU szén-dioxid-semlegességre és a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére vonatkozó követelményeit.

Efelé mutat az is, hogy míg a vállalt kötelezettségek alapján Szlovákiának 2030-ra energiafogyasztásának 35%-át megújuló energiaforrásokból (OZE) kellene fedeznie, a gazdasági minisztérium által az Európai Bizottságnak benyújtott klímaterv-javaslat mindössze 25%-os aránnyal számol. 

“Amennyiben nem szüntetik meg a megújuló energiaforrások kiépítését akadályozó tényezőket, Szlovákia nem fogja elérni a kívánt zöldenergia-szintet, és 2030 után kénytelen lesz külföldről importálni áramot” – figyelmeztetett Karaba. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás miatt a vállalatok számára már most is jobban megéri külföldről importálni áramot, mint megújuló energiát vásárolni egy hazai beruházótól az utóbbit sújtó magas hálózati díjak miatt.

Az új atomerőmű sem lesz elég

Ahogy arra a Szlovák Tudományos Akadémia szakértői rámutattak, néhány éven belül bekövetkezhet, hogy a termelési kapacitás nem lesz összhangban a fogyasztással. Az áramfogyasztás ugyanis a következő években jelentősen növekedni fog Szlovákiában is  – figyelembe véve az ipari technológiák villamosítását, a háztartások elektromos fűtésre való átállását és a hőszivattyúk telepítését, valamint az elektromobilitás fejlődését. 

Már 2035-ben – tehát tíz év múlva – a fogyasztás elérheti a csaknem 40 terawattórát, ami egyharmaddal több a jelenlegi szintnél. Éppen a megújuló energiaforrások lehetnek kulcsfontosságúak ennek a többletnek a fedezésére

 – magyarázta Martina Repíková, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének munkatársa.

Karaba szerint tíz éven belül biztosan nem fog elkészülni a kormány által bejelentett új atomerőmű, de – tekintettel a korábbi tapasztalatokra, az elhúzódó és túlköltekező építkezésekre – az is kérdéses, hogy az új létesítmény egyáltalán az évszázad közepére elkészülhet-e. 

A szélerőművek, napelemek, vízierőművek vagy geotermikus erőművek sokkal gyorsabban megépíthetők, néhány év alatt, ha a beruházók nem ütköznek jogi és adminisztratív akadályokba 

– hangsúlyozta. 

Ráadásul ha el is készül az új reaktor, akkor sem tudnánk sokkal több villamos energiát termelni az igazgató szerint, mivel a bohunicei (V2) atomerőmű már most a műszaki élettartamának határán van, legfeljebb tíz éven belül lejár az üzemideje, az új atomerőmű tehát jobbára csak a régi termelési kapacitását pótolná. „Még az állami Érték a Pénzért osztály is rámutatott, hogy az új atomerőmű megépülése esetén is szükség lesz 8000 megawatt teljesítményű szélerőműparkra, jelenleg 3 MW-ról beszélünk. A naperőművek esetén az elvárás 9000 MW, a jelenlegi kapacitás 1100 MW” – fűzte hozzá. 

Szerinte nem véletlen, hogy az Európai Unión kívül Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban is rohamosan nő a megújulóenergia-kapacitás. 

Míg az új atomerőmű megépítése a becslések szerint 13-16 milliárd euróba kerülne, a szél- és naperőművek jelenleg a legolcsóbb kibocsátásmentes energiaforrások, ami pozitív hatással van az energiaárakra az iparban és a háztartásokban is

– magyarázta.

Minden lehetséges módon akadályozzák

Szlovákiában ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kormány nem elősegíteni, hanem inkább ellehetetleníti igyekszik a megújuló energiaforrások elterjedését. Emiatt pedig még annak a minimális célkitűzésnek az elérése sem garantált, ami végül bekerült az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervbe, vagyis hogy 2030-ig az energiamix negyedét a megújulók fogják kitenni. Amellett, hogy a beruházók elé rengeteg adminisztratív akadály gördül – például több év után sem kapják meg a környezeti hatásvizsgálati engedélyt –, Szlovákia Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatala (ÚRSO) nemrég bejelentette, hogy 2026 elejéig fokozatosan leállítják a megújulóknak szánt összes állami támogatást is. 

Karaba az Új Szó kérdésére bevallotta, ő sem tudja követni a kormány logikáját. Hozzátette: bár a szél- és naperőművek állami támogatás nélkül is életképesek, ugyanez például a geotermikus erőművekről már nem mondható el. 

Értem, hogy az ÚRSO célja a villanyár csökkentése, de ez csak az egyik szempont, legalább ennyire fontos, hogy a villamos energia elérhető és kibocsátásmentes legyen, vagy legalábbis alacsony kibocsási értékek kötődjenek hozzá

- hangsúlyozta a SAPI igazgatója. Hozzátette: a megújulókra szánt dotációt információi szerint az atomenergia támogatására csoportosítják át, amelynek az ára ugyanakkor három-négyszeres is lehet, ráadásul a fent ismertetett okok miatt önmagában nem képes biztosítani a vállalt szén-dioxid semlegességet. 

Mindezeken túl a megújulók hálózatra kapcsolásának technikai akadályait - kapacitáshiány, korszerűsítésre szoruló elosztórendszer - sem sikerült eddig elhárítani. A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy a kommunikáció és edukáció terén is komoly adósságok vannak, hiszen a kormány vajmi keveset tett a megújulókkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása érdekében, sőt a közszereplők bizonyos megnyilvánulásai még erősítik is a lakosság ellenállását.