Fapadosodnak az Amerikába tartó járatok

Az Amerikába tartó járatok egyre fapadosabb modellben működnek, egyre több az olyan légitársaság, amely a legolcsóbb jegyárhoz már nem ad feladható csomagot. Eddig ezt csak a kontinensen belüli útvonalakon tapasztaltuk, most már a tengerentúli utazások esetében is külön kell fizetni a csomagért.

Az ok egyértelmű: a fapadosok is megcélozták az amerikai célállomásokat. Elsőként a hagyományos légitársaságok közül a portugál TAP vezette be a poggyász nélküli jegyárat, most már a KLM/Air France is hasonló opciókkal kínálja a jegyeket (egyelőre csak néhány akcióval kóstol bele ebbe a modellbe), és a hírek  szerint az American Airlines legolcsóbb jegyei sem tartalmazzák majd a feladott poggyászt (az amerikai légitársaság jövőre indítja járatait Budapest–Philadelphia útvonalon, számos átszállási lehetőséggel). A fedélzeti ellátásért egyelőre nem kérnek külön pénzt a légitársaságok, bár ha így haladunk, akkor ez csak idő kérdése.

A hagyományos légitársaságok úgy tűnik, nemcsak az árral, de a modellel is felveszik a versenyt az olyan fuvarozókkal, mint a Norvegian. Erre szükség is van, hiszen míg a norvég fapados csupaszítva hirdeti az árait, addig a klasszikus légitársaságok már a végösszeget jelenítik meg, és hiába van 400 euró alatt egy jegy (amiben még benne van/ volt a csomag is), a norvégian 300 euró alatti áraival nem tudja felvenni a versenyt. Éppen ezért egy ideig várhatóan egyre gyakrabban találkozunk feladható csomag nélküli árakkal a hagyományos légitársaságok kínálatában is.

Igaz, ezek a fuvarozók már elkezdetek egy másik stratégiát is, szinte az összes nagyobb légitársaság egy saját, hosszú távú járatokat repülő légitársaságot is alapított, amely valószínűleg a jövőben átveszi a mostani akciókat, így aki olcsón akar repülni, annak meg kell elégedni a fapadosnál többet adó, de a hagyományos légitársaságok járatain megszokottnál szerényebb szolgáltatással. Az Air France/KLM ilyen légitársasága a Joon, a British-csoporté a Level (amely már 200 euró alatti áron is kínál repülőjegyet az USA-ba), míg a Lufthansa-csoport az Eurowingsszel tervezi felvenni a norvég fapadosokkal.

Érdekes megfigyelni, hogy Ázsia felé éppen fordított a trend, abban az irányban az öböl menti térség prémium szervizt nyújtó légitársaságaival (Qatar Airways, Emirates, Etihad stb.) kell versenyezni, és itt nem elvesznek a szolgáltatásokból, hanem éppen fordítva, növelnek a minőségen (pl. sok légitársaság arra nem 23 kg-os csomagot enged feladni, hanem 30 kg-ost). A fapadosokkal való árverseny csak addig tart az USA felé, amíg valamelyik légitársaság fel nem adja, vagy csődbe megy (az Air Berlinnek is részben ez lett a veszte). Például amíg volt Air Berlin, addig Berlinből 350 euróért is el tudtunk repülni pl. San Franciscóba (csomaggal, fedélzeti ellátással). Amint csődbe ment a fuvarozó, azonnal 600 euró fölé ugrott az átlagár…