159 éve szentelték fel a bazilikát

Az esztergomi bazilika felszentelésén részt vett Ferenc József császár is, aki augusztus 30-án érkezett Esztergomba. A felszentelésre 1856. augusztus 31-én – jóval az építkezés befejezése előtt – került sor. Liszt Ferenc erre az alkalomra írta az Esztergomi misét, amit a ceremónián ő maga vezényelt. Az évforduló emlékére rendezett komolyzenei programsorozat augusztus 23-án (vasárnap) kezdődött. A Főszékesegyház Énekkara Kováts Péter karnagy és orgonaművész valamint Gubis Géza hegedűművész közreműködésével Liszt Ferenc kórus- és hangversenyműveit adta elő. Augusztus 30-án (vasárnap) 10.30-kor a bazilika felszentelésének évfordulójára rendezett szentmisén Liszt Ferenc Missa Choralis és az In domum domini ibimus című művei csendülnek fel. Az ünnepi hangverseny 19 órakor kezdődik, az Esztergomi mise (Missa solennis) Kováts Péter átiratában hangzik el. A koncertjegyek bevételét a bazilika orgonájának felújítására fordítják.

Korabeli feljegyzések szerint Ferenc József hatfogatú aranyhintóval érkezett a szentelési szertartásra. A zászlós körmenetek Párkány, a Belváros, a Víziváros és Szentgyörgymező irányából már reggel negyed nyolckor elindultak a bazilika felé. A szentelés délután háromig tartott. A népünnepély – ahol a híveket lacikonyhák és sörsátrak várták – négykor kezdődött. A hírek szerint a főurakat is – akik azért járultak a király elé, hogy az országban visszaállítsa az alkotmányos rendet – annyira lekötötte az étkezés, hogy elfeledkeztek jövetelük céljáról. Este a várost úgy kivilágították, mint soha korábban. Ferenc József útját a párkány-nánai vasútállomásra végig fáklyák világították meg.