A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen. Emberi és állati szervezetekben a májban képződik, és az agyban is nagy mennyiségben fordul elő.
Mit tudhatunk a koleszterinről?
A növényi szervezetek nem képeznek koleszterint, szitoszteront tartalmaznak, ami a koleszterinhez hasonló anyag.
Vérvétel során a vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja. A koleszterin lerakódik az érfalakba, ami elmeszesedésüket okozza. Megnőhet a vérrögök, trombusok kialakulásának veszélye, ugyanis az erek átmérője leszűkül, elvesztik rugalmasságukat. A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik.
A HDL koleszterin az ún. védőkoleszterin. Az angol „High Density Lipoprotein” kezdőbetűiből adódik, magyarul nagy fajsúlyú lipoproteint jelent. A zsírnemű anyagok – mint a koleszterin is – vérben nem oldódnak, hanem fehérjékhez kötve keringenek. Ezek a lipoproteinek. Az HDL koleszterin 50%-a fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, és így védi az érfalat. Értéke 1,0-2,0 mmol/l között kedvező, 1,0 mmol/l alatt kedvezőtlen.
Az LDL-koleszterin kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint szállítja és leadja az érfalba. Ennek következtében romlik a sejtek oxigénellátása.
Ezért „veszélyeztető koleszterinnek” is nevezik. Határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés, az erek rugalmassága csökken. Azoknál, akiknél a felső érték 20%-kal magasabb, megduplázódik a szívinfarktus előfordulása..
A trigliceridek (három zsírsavat tartalmazó vegyületek) normál értéke 1,7-2,3 között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye.
Az emelkedett vérkoleszterin éveken keresztül nem okoz panaszokat; ám amikor a tünetek jelentkeznek, az érelmeszesedés jelentős. Hogy ezt megelőzzük, 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól legalább évente méressük koleszterinszintünket!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.