Vietnámi mesterdalnok magyar szívvel

Erkel Ferenc Bánk bánjából ugyanis akkora szenvedéllyel, olyan mély átéléssel adta elő az opera leghíresebb áriáját, a Hazám, hazámat, hogy elhittük elkötelezett hűségét a magyar nép iránt. Díszmagyarban, kokárdával a mellén a Múzeumkertben is elénekelte már az áriát, méghozzá úgy, hogy a hangja az egekig szállt. Megtanult magyarul, megszerezte a magyar állampolgárságot, a Magyar Állami Operaház magánénekese és a Budapesti Operettszínház népszerű művésze lett. Ez történt vele az elmúlt tizenkét év alatt. Ma már bármikor elénekli, hogy imádja a pesti nőket, vagy hogy Kukorica Jánosként ő a pásztorok királya, de volt már Szu Csong herceg A mosoly országában és A cremonai hegedűs Sandrója is. Erő, könnyedség, elegancia és nem kis adag boldogság van a hangjában. Felsüt a Nap benne.

Hol érzi szabadabbnak magát? Az opera vagy az operett világában?

Operaénekes vagyok, nekem az a menő műfajom. Amikor először énekeltem az Operettszínházban, nagyon béna voltam. Az operett igazi hungarikum, és nem azt tanultam.

Vietnámban ismert műfaj egyáltalán?

Én sem ott ismertem meg, hanem Magyarországon. Vietnámban még az operáról sem nagyon tudtam. Hanoiban azóta már két operaház is van. Nem nagy, de jó. Mozart darabjai hozzánk is eljutnak. Főleg vendégtársulatokkal.

Ki ültetett bogarat a fülébe, hogy elindulhatna az operaénekesi pályán?

Pavarottit láttam a neten. Vele kezdődött. Ő ébresztette fel bennem a kíváncsiságot és a vágyat az opera iránt. Döbbenten néztem, hogy mi ez, így is lehet énekelni? Láttam egy nagy embert óriási hanggal. Mikrofon nélkül is csodálatosan énekelt. Meglepett. Próbáltam utánozni, és rájöttem, hogy nekem is nagy hangom van. Ezért kezdtem el tanulni.

És ha nincs Pavarotti?

Akkor rockot énekeltem volna. Az nagy álmom volt. Rocksztár akartam lenni. Sajnos az már nem leszek.

Rockopera is van a földön.

Csak már nem tudok, vagy nem szeretnék változtatni a hangomon.

Beatles, Elton John, James Blunt?

Az más. Pár dalt el tudnék énekelni. Csak más utat, más műfajt, más stílust választottam.

És ha olyan meghívást kapna egy gálakoncertre, hogy szabadon megválaszthatja, mit ad elő?

Akkor is csak azt énekelném, amit a legjobban tudok. Nem kockáztatnék. Tavaly eljött Budapestre a vietnámi miniszterelnök. Találkozott a két kormányfő. Volt utána egy fogadás. 2018-ban is volt már egy ilyen felkérésem. Akkor a Hazám, hazámat adtam elő. Most mást akartam. Elindultam szép hazámból. Az is jó lett volna. De meggondoltam magam. A Hazám, hazám! lett újra. Nagyon megtapsoltak a miniszterek. Szép emlék.

Az operett, mint műfaj, nagy kirándulás volt elsőre?

Meg kellett szokni. Eleinte nem volt könnyű. Már azért sem, mert úgy éreztem, hogy beléptem egy nagy családba. Az ottani fiatalok ugyanis már tíz-tizenöt éve együtt vannak. Én meg új voltam köztük. Vendég. Idegen. Akkor még nem beszéltem jól magyarul, és minden olyan gyorsan történt. Sokat bénáztam. Valahogy mégis mindenki nagyon kedves volt velem. Kiss Diána játszotta Lizát, a szerelmemet A mosoly országában. Csodálatos partner. A Budai Palotakoncerteken Oszvald Marikát is nagyon megszerettem.

Az operettből már csak egy ugrás a musical. Nem vonzza?

Volt már az is. Szilveszteri gálán. Nem érzem magam kényelmesen a musicalben. Én az operából jövök.

És nemcsak magyarul, hanem olaszul, németül, franciául is énekel.

A legnehezebb nyelv a cseh volt. Magánhangzók nélkül magas hangon énekelni. Próbára tett!

Megvan még az a bizonyos magánhangzó nélküli szó?

Smrt. Tényleg haláli volt.

Magyarul viszont már nemcsak kitűnően beszél, az írása is dicséretes.

Az írás könnyebben megy. Van időm lassabban gondolkozni. Ha tévében kell beszélni, mindig izgulok. A magyar sem könnyű nyelv.

A libatepertőt megkóstolta már?

Ó, nagyon szeretem!

Csak azért kérdezem, mert libabőrrel startolt a Virtuózokban.

A produkcióm utáni interjúban nem jutott eszembe a tepertő, mint szó. Azért mondtam libabőrt.

Vietnámban ismerik egyáltalán a liba- vagy a kacsatepertőt?

Kacsa van, de tepertő nincs. Azt Magyarországon ettem először.

A mosoly országában mi okozott több gondot? A éneklés vagy a próza?

A próza. Sokáig tanultam a szerepet. Az egész librettó a fejemben van. Csak kell a végszó. A pontos végszó. A magyar kollégák viszont néha mást mondanak. Akkor baj van. Nem mindig tudom gyorsan kivágni magam.

Felírtam két mondatát a darabból.

Hibáztam?

Dehogyis! Érdekesnek találtam Szu Csong herceg megállapításait. „A flört kínai találmány.” Vietnámban ez ismeretlen fogalom?

Egyáltalán. A feleségem előtt kilenc barátnőm volt. Aztán véget kellett vetnem a kalandozásoknak.

Még egy mondat az előadásból: „Egy szép lány mellett az ember úgy érzi magát, mintha ópiumot szívott volna.”

Én nem szívtam ópiumot, csak játszottam. Ez nem volt nehéz mondat. A hosszú szavak nehezek. A megközelíthetetlen. A kitörölhetetlen. Az elpusztíthatatlan.

Kínai herceg A mosoly országában. Erről jut eszembe: Vietnám és Kína milyen viszonyban van?

Kína az egyik legerősebb ország a világon. Vietnám minden országgal barátságban akar lenni. Rugalmas a diplomáciája. Kínával is jó a viszonya. De mindig veszélyes egy túl nagy ország mellett élni.

Amíg otthon élt, eljutott Kínába?

Soha. Ázsiában csak Japánban voltam, de oda is már Magyarországról utaztam, énekelni. A szüleim Vietnámból Kínába utaznak, onnan repülnek tovább. Budapestre. Ha hazautazom, csak a szüleimmel és a rokonokkal vagyok. Kevés az idő, amit otthon tölthetek. Mindig csak nyáron mehetek, két évad között. Engem már ide köt az életem. Itt a feleségem, aki zenetanárként végzett a Kodály Intézetben. Ő is megkapta már a magyar állampolgárságot. Két kislányunk van. Négyéves a nagyobbik, a nyáron lesz három a kicsi. Otthon vietnámi nyelven beszélünk, a gyerekek miatt. Az óvodában és a bölcsődében úgyis megtanulnak magyarul.

Legfrissebb szerepe a rákárus a Porgy és Bessben. Az egyik próbán azt az instrukciót kapta a rendezőtől, hogy legyen erotikus. Egy érzéki kisugárzású rákárus. Megtalálta a formát?

Én teljesen mást képzeltem, mint a rendező, de az a dolgom, hogy rugalmas legyek. Hozzá kell tenni valamit a szerephez. Ahogy a rendező kéri, úgy kell csinálni. Ő a főnök.

Komáromban, 2019-ben megnyerte a Lehár-énekversenyt. Milyen képet őriz a városról?

Tetszik. Voltam ott már többször. Van egy vietnámi ismerősöm Komáromban. Bratislavában is jártam már. Prágába mentünk, és megálltunk. Szeretek kirándulni. Sok helyre megyünk az idén is operettgálával.

A szülei hívására haza tudna költözni Vietnámba?

Nagyon nehéz döntés lenne. Engem már ide köt az életem. Budapesten vagyok otthon. Majd ha öreg leszek, talán akkor. De akkor sem örökre. Mindig csak egy bizonyos időre. Amikor már felnőttek lesznek a gyerekeink, és nem kell foglalkozni velük. A feleségemmel utazgatunk majd ide-oda. Végleg hazatelepülni talán nem fogunk. Akkor leszünk majd Vietnámban, amikor itt hideg van. Odamegyünk nyaralni.

Hogy élik meg a szülei, hogy ilyen messze kerültek egymástól?

Nehéz ez nekik is. Ketten vagyunk testvérek, és már a húgom is itt él Budapesten. Itt végezte el a gazdasági egyetemet. Anyukám hosszabb távon fog itt élni velünk, ő könnyebben el tud szakadni Vietnámtól. Apukám költő, újságíró. Neki szüksége van a munkájához az otthoni környezetre. Ő nem is bírja itt olyan sokáig, mint az anyukám. Hiányoznak neki a barátai, a kollégái. Eljön másfél hónapra, de két hét után már kezdi unni magát, és az otthoni írótársait emlegeti.

Magyar konyha vagy vietnámi?

Mindkettő. A pörköltet és a csirkepaprikást nagyon szeretjük.

Mit szokott vinni az otthoniaknak Budapestről?

Gyümölcsöt. Anyukám nagyon szereti a cseresznyét. Volt, hogy elmentem szedd magad akcióba, aztán húsz kiló cseresznyével utaztam Vietnámba.

Két gyermeke mellett nem is kérdezem, mire marad még ideje?

Házat vettünk Cinkotán. Felújítunk. Mindent egyedül csinálok. Kertünk is van. Nagy a telek. Ötszázötven négyzetméter. Még nem tudunk rendesen fűteni, de amint felmelegszik az idő, már költözünk is ki a városból. Nagyon várjuk már, hogy mehessünk.