„Válás” magyar módra

Makk Károly Egy hét Budán és Pesten című alkotása kétség kívül a legfinomabb falat az „étlapon”. Csaknem ötven év elteltével találkozik egy férfi és egy nő. Egykor szenvedéllyel szerették egymást, aztán közbeszólt ötvenhat. A férfi úgy döntött, elhagyja az országot. Ma Svájcban él. Régi szerelme (a férfi elől eddig eltitkolt lányával) maradt Budapesten. Már készül a „nagy útra”. Másfajta út előtt áll a férfi. Felesége ugyanis nem tudja, milyen erős szálakkal kötődik a rég nem látott magyar asszonyhoz, az otthon töltött egy hét azonban újabb lelki terhet rak a vállára. Várható vallomása bizonyára felesége életét is alaposan felkavarja. Makk Károly meghatóan emberi alkotása az utóbbi évek egyik legszebb, legfényesebb magyar filmje. A Törőcsik Mari, Darvas Iván, Nagy-Kálózy Eszter alkotta „hármas fogat” varázslatos játéka teljesen lenyűgözi az embert.

Karlovy Vary idei fesztiválján különdíjjal jutalmazták Szilágyi Andor A Rózsa énekei című munkáját. A saját forgatókönyve alapján dolgozott (elsőfilmes!) író 1944 őszét eleveníti fel a vásznon, amikor Budapesten már folyik a gettósítás, és dúl a nyilasterror. A város zsidó lakossága tehetetlenül sodródik sorsa beteljesülése felé. De van egy mesébe illő villa a városban, ahol még él a remény. Egy csodálatos hang, az operaénekes Rózsa Imre éneke ugyanis különös erőt ad az itt bujkálók számára. Rózsa már rég elmenekülhetett volna a városból, külföldi kapcsolatai révén nyugodtan élhetne Svédországban vagy akár Amerikában is. Ő azonban marad. És minden este felcsendül a hangja. A toronyszobába, az ő szobájába azonban senki sem teheti be a lábát, egyedül az a férfi, aki ételt hord neki. Egy kíváncsi kiskamasz azonban (a nagyszerű Zum Dávid) bátor és kitartó nyomozással megfejti a szoba titkát.

Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál! című friss opusában egy német SS-katona, egy magyar baka, egy sárga csillagos zsidó és egy gimnasztyorkás orosz egy biciklin hajt át a Lánchídon. Bizarr képsor, de bizarr a folytatás is: a csengős báránynak se híre, se hamva, Jancsó katonaköpenyben rohangál, állandó írótársa, Hernádi Gyula kalapban áll a bíróság előtt, de vannak még itt bukott angyalok és burzsoá nyugdíjasok is. Mint tudjuk: a mesternél semmi sem lehetetlen. Aki pedig komolyan veszi őt, az magára vessen!

Táncházban bontja ki történetét Szomjas György. A Vagabond (finom utalással a 007-esre!) ifjú hőse állami gondozottként nőtt fel, s bár mindent megtesz, hogy jó útra térjen, a múltja még mindig kísérti. A régi bandatagok, fütyülve a srác elszántságára, hogy ő már soha, senkivel nem kíván bajba keveredni, belerángatják őt egy lakás kifosztásába. Akkor, amikor a fiú már dolgozik, egy táncházban muzsikál és beleszerelmesedik Zsófiba, aki a baj után is mellette áll. Simon Péter úgy játssza el a rokonszenves vagabundot, hogy a néző végig kíváncsian figyeli, mi lesz vele, hogy alakul a sorsa.

Káel Csaba Bánk bánja gazdagon megfestett történelmi tabló, amelynek operatőre az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos. Operafilmről lévén szó legfontosabb tudnivaló: a hoszszas hangmunkálatok eredményeként különleges zenei élményt nyújt a film, hiszen dolby digital 5.1-es hangon szólal meg – elsők között a világon! A magyar operajátszás legjelesebb egyéniségeit látjuk a filmben, többek között Kiss B. Attilát, Marton Évát, Rost Andreát, Sólyom-Nagy Sándort és Miller Lajost.

Az egyik szemünk alighanem sírni, a másik viszont biztosan nevetni fog Kardos Sándor és Szabó Illés Telitalálat című filmjén, amelyben Gáspár Sándoré, Szirtes Ágié, Szalay Marianné és Törőcsik Marié a főszerep. 1956. október 23-án, miután 12-ese lett a totón, Hackspacher Béla targoncavezető átveszi a nyereményt. Mindenki boldog. Az egész család, de még az albérlő is. Ám hogy el ne vesszen a rengeteg pénz, a férfi elindul vele a bankba. Ahova sosem fog odaérni. Szórakozásnak a lehető legjobb választás. Stílusosan fogalmazva: telitalálat.

Magát a válogatást tekintve pedig elmondhatjuk: a 2003-as szemle kínálatából ügyesebben nem is válogathatott volna a pozsonyi Magyar Intézet.