Útkeresések a figurálistól az absztraktig

Magyarbéli festők és szobrászok alkotásaiból rendeztek kiállítást a Magyarbéli Művelődési Házban. Manapság, amikor a silány telenovellák, a kukkolós és túlélőshow-k elvonják a figyelmet a valós értékről, ez különösen nagyra értékelendő dolog. Mindenképpen megható olyan emberekről hallani, akik szeretik a szépet, azt az esztétikumot, amelyet az alkotóvágy, a teremteni akarás hoz létre a képzőművészet eszközeivel. És még inkább megható ez akkor, ha a szép iránti fogékonyság és érzék, a képzőművészet iránti vonzalom egy kisebb falusi közösség körében is megtapasztalható, olyan emberek közösségében, akik vizuális kultúráját nem formálják kortárs kiállítótermek. Az, hogy Magyarbélen életre hívtak egy képzőművészeti kiállítást, ami a falusi kisközösségek szintjén ritka, mindenképpen elismerést érdemel. És különösen azért érdekes ez a tárlat, mert saját forrásból válogattak, vagyis magyarbéli festők és szobrászok anyagából rendezték. Nem tudom, van-e faluközösség, ahol annyi az alkotótehetség, hogy munkájukból egész kiállításra futja. Magyarbélen tizenegyen állítanak ki! És az ember lelkét még egy dolog megérinti ezzel a csoportos kiállítással: hogy Magyarbélen vannak, akik festőik, szobrászaik munkájának prezentálásáért tesznek is valamit. Támogatják, hogy mások is láthassák azt, amit a műtermeikben megalkottak. A kiállított anyagot végignézve, lehetne lírai vallomásokat elemezni, filozófiai feltevéseket boncolgatni, képalkotási, mesterségbeli megoldások sokaságát elemezgetni, de a leginkább szembetűnő momentum, hogy minden képen, szobron látszik: alkotója örömmel fest, örömmel formáz, örömmel hozza létre a látványt, a képet vagy a térbeli alakot. S ha csak ennyi lenne egy kiállítás hozadéka, hogy az alkotásokon átjön az öröm, akkor már megérte. A kiállított anyag sokszínűsége ellenére sem tűnik eklektikusnak, formailag, gondolatilag és a színvilágot illetően is illeszkedik, egységes szép összképet mutat. Finom plasztikus felületkidolgozásúak, egymást erősítő pasztellszínekkel variálók Sikula László képei, amelyek az állattotemekre figyelő ősi világot, a primitív népek ábrázoláskultúráját, a barlangfestészet esztétikáját idézik. Budai Marianna realisztikus képein szaggatott vonalvezetéssel teszi drámaivá a lovak vágtáját. Más, az absztrakt és a figuratív kombinálásával készült festményein mintegy montázsszerűen építi fel figurái köré az absztrakt hátteret vagy kuliszszát, amelynek rétegezéséhez egyik munkáján még egy művészetidegen anyagot is beemel a képmezőbe – a géz használata olyan hatást kelt, mintha egy függöny mögül derengene elő a látvány. Megkapóak Végh Dezső részletelhagyó, minimalizált felületképzéssel kezelt, hol megnyújtott, gótikus formákra emlékeztető vonalakból, hol kissé torzított, karikírozott elemekből kidomborított, a vallásos és a népi mitológia alakjait formázó szobrai. Mazuch György fejkompozíciója szépen formált, gondosan kidolgozott munka. A természet tiszteletéről vallanak Mazuch Ferenc ötletgazdag és képzeletet megmozgató alkotásai. Szép, erőteljes és kisugárzó, ahogy az ág természetes görcseit, hajtását meghagyva és hasznosítva komponálta meg az élet felé nyújtózó madárcsőröket, a mozgásban fürdőző madarakat. Dolán Tibor ügyes kézzel, a szerkezetek egységét átlátó geometriai szerkesztéssel konstruálja és állítja harmóniába a mértani formákat. A csupasz mértani testekből vagy a tárgyi világ dolgait leképező síkidomokból építkező nonfiguratív csendéletein a távolságtartó kék szín és árnyalatai dominálnak, s keltik a mindenség akarásának érzetét. Ezt az elrugaszkodást leginkább a kék mélységből építkező, a kozmikusság felé kitárulkozó domború festménye sugallja. A gyereklélek rezdülései vetülnek ki Magyar Csilla és Szigeti Gábor homokképein. Ezeket a szoros életkörnyezetünkből vett legkézenfekvőbb figurák, egyben a legegyszerűbb és egyértelműen leolvasható szimbólumok teszik gyermekien őszintévé és saját világukkal hitelesíthetővé. Danter Zoltán barna biciklis képe felér egy illúzióval: a tájból egy hangulatokkal teli, elfolyó, a természet feletti dimenzióba átcsúsztatott képet tudott megfesteni. A kiállítók között van Dolán György festőművész is.