Új szabályok szabása új célokhoz

A hazai magyar szépírókat tömörítő szervezet jelenlegi választmánya és e választmány által választott elnöke, Hodossy Gyula egy évvel ezelőtt kapta meg mandátumát. Már az elmúlt egy év sem telt el tétlenül, ám az elvégzett munka jellegében nem sokban különbözött a korábban tapasztalhatótól. A testület azonban most, egy év saját s több mint egy évtized közvetett tapasztalatainak figyelembevételével az írótársaság céljainak újragondolására, tevékenységi körének gyökeres átalakítására – kibővítésére szánta el magát.

Kétségtelen, hogy a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága (SZMĺT) a rendszerváltást követő évek során – hasonlóan persze térségünk majd’ minden írószervezetéhez – egyre kevésbé volt képes hatékony lépéseket tenni az írótársadalom előtt tornyosuló gondok orvoslására. Nem talált gyakorlati válaszokat az irodalom korábbi társadalmi rangjának megkopására, az irodalmi alkotómunka fokozatosan romló feltételeire, az írók megélhetési gondjaira és a mindegyre csak sorjázó újabbnál újabb kihívásokra. A legtöbb esetben még az égető kérdések feltevéséig sem jutott el. Magába feledkezve haladt a régi kerékvágásban. Különben nem csoda, hiszen működési feltételeit, alapszabályzatát hajdan ehhez az álmatag kerékvágásban-ringatózáshoz szabták. A merev szervezeti keretek nem adtak módot a flexibilis reagálásokra.

Igazságtalanok lennénk azonban, ha azt mondanánk, hogy eddig soha nem történtek kísérletek az SZMĺT tevékenységének felfrissítésére. Tény viszont, hogy ezek az időnkénti kezdeményezések a kezdeti felbuzdulást követően mindig hamar kifulladtak. Persze, ennek is megvolt a maga oka.

Egyrészt a szervezeten belül dúló viták, az irodalmi szekértáborok és érdekcsoportok közötti villongások gátolták s tették végső soron lehetetlenné a reformelképzelések kibontakozását – ennek, pillanatnyilag úgy tűnik, már utána vagyunk. Másrészt pedig – és ez a keményebb dió – a választmány társadalmi munkában tevékenykedő, egymástól távol élő, filléres gondokkal küzdő tagjaitól hosszabb távon nem is igen várható több és más, mint ami jobb-rosszabb hatásfokkal ugyan, de azért eddig is megtörtént, megtörténgetett. Könyvbemutatók, irodalmi estek, író-olvasó találkozók és az utóbbi hat év nyarán az igencsak hullámzó színvonalú irodalmi tábor szervezése. És persze a közgyűlések.

És egy hét múlva itt az újabb közgyűlés. Nem csoda hát, hogy újból felmerül a kérdés: mindezek után miben bízhatunk? Először is a felsoroltakon kívül az elmúlt egy évben történt itt egy s más, ami feltétlenül az átalakulás előszeleként esik a latba. Jelentős fegyvertény, hogy sikerült elérni: az SZMĺT alanyi jogon tagja lett a szlovák kultuszminisztérium, valamint az Illyés Közalapítvány kulturális pályázatokat elbíráló szakmai bizottságának, a Kulturális Örökség Minisztériuma ösztöndíjtanácsának, illetve a magyarországi Irodalmi Kerekasztalnak. Nos, a Hodossy Gyula által vezetett választmány a korábbi feladatkörök megtartása mellett a következőket ígéri:

1. A mostani közgyűlés programjában először nem szerepel irodalomtörténeti vagy -elméleti előadás, így végre több idő jut a szervezeti kérdések megvitatására (az ingyenebédről és a frissítőről azért nem kell lemondania a reményeink szerint reformokra éhes és nagy létszámban megjelenő tagságnak). Egyébként a társaság több tagjának kezdeményezésére – a tervek szerint valamikor tavasszal – egy nagyszabású, két-három napos konferencia foglalkozik majd a háború utáni hazai magyar irodalom új szempontú (át)értékelésével, de ezt a talán komoly vitákat is indukáló kérdéskört a választmány nagyon jó érzékkel különválasztja a szervezeti kérdések tárgyalásától.

2. Megvitatnak, majd szavazásra bocsátanak egy gyökeresen új alapszabályt, amely egyebek mellett tartalmazza a közvetlen elnökválasztást, a vezetőség mandátumának két évről három évre történő meghosszabbítását stb.

3. A megfelelő alapszabály-módosítást követően a jelenlegi választmány az új feltételek mellett kéri újraválasztását.

4. Amennyiben pedig ez megtörténik: lépéseket tesz egy fizetett munkatársakkal működő iroda létrehozására. Ehhez nyilvánvalóan jelentős kezdőtőkére lesz szükség; ennek megszerzése már önmagában is jelentékeny feladat, de állítólag nem reménytelen. A létrehozandó irodának a feladata elsősorban különböző (hazai, magyarországi, uniós) céltámogatások megszerzése, vagyis pályázatok írása lesz. Ezenkívül pályázatfigyelő rendszert is működtet, hírlevelekben hívja fel a tagság figyelmét különféle ösztöndíjakra, illetve segítséget nyújt az ezzel kapcsolatos bürokratikus gubancok feloldásához stb., stb.

Persze, jó lenne, ha az új alapszabályzatnak és a reformelképzeléseket megvalósítani kész új választmánynak és elnöknek egy olyan közgyűlés adna legitimitást, amelyen az SZMĺT tagságának nagy része megjelenik.