Ügyfelek és ügynökök

A most alakult nyugdíjalap-kezelő társaságok vagy köznyelven magánnyugdíjpénztárak hosszú távon csak bizonyos számú ügyféllel működhetnek. Mivel a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatban szlovákul a dôchodkové sporenie kifejezés használatos, a vonatkozó törvényben az említett ügyfeleket sporiteľ-nek nevezik. Amint arról e minisorozat előző részeiben már volt szó, a szlovákiai magyar sajtóban a dôchodkové sporenie kifejezést nyugdíjspórolás-nak is nevezik, viszont a sporiteľ-t tudtommal nem fordítják spóroló-nak. Ennek oka nyilván az, hogy fordítóink és újságíróink is érzik e szó egyértelműen melléknévi igenévi, illetve melléknévi jellegét. Saját vizsgálataim is azt mutatják, hogy mondatban csak jelzőként szerepel. E szó sajtóbeli használatát nem támogatja az sem, hogy a spórol szó származékaként bizalmas stílusértékű (akárcsak a spórolás). A témával foglalkozó újságcikkek, tájékoztató anyagok áttanulmányozása alapján úgy látom, hogy a szerzők a sporiteľ magyar megfelelőjeként az ügyfél szót részesítik előnyben, de előfordul a befizető és a biztosított is. Nem hivatalos szövegben természetesen mindhárom, sőt még a betétes is elfogadható, arra is gondolnunk kell azonban, hogy olyan szövegkörnyezetek is léteznek, ahol szükség volna egyértelmű magyar megnevezésre. Magyarországon a nyugdíjrendszer második pillérét a magánnyugdíjpénztári megtakarítások képezik, a magánnyugdíjpénztáraknak pedig tag-jaik vannak, vagyis a szlovákiai sporiteľ magyarországi funkcionális megfelelője a (magánnyugdíjpénztári) tag. Más összefüggésben (a lakáscélú megtakarításokkal kapcsolatban) azonban magyarországi szövegekből adatolható a megtakarító szó. Ennek alapján javasolható tehát, hogy hivatalos szövegekben a sporiteľ szót magyarra megtakarító-ként fordítsuk.

Az újonnan alakult társaságok számára az ügyfeleket speciális engedéllyel rendelkező közvetítők, ügynökök „szerzik”. Szlovákul e magánszemélyeket így nevezik: sprostredkovateľ (dôchodkového sporenia), a szlovákiai magyar sajtóban az alábbi megnevezésekkel találkoztam: ügynök, nyugdíj-biztosítási szerződést közvetítő ügynök. Megemlíthető azonban, hogy Magyarországon a különböző biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak termékeit értékesítő személyeket biztosításközvetítő-nek nevezik, az ilyen személyekről vezetett nyilvántartás pedig a biztosításközvetítői regiszter. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert Magyarországhoz hasonlóan az előírt vizsgákat tett és ennek alapján működési engedélyt kapott biztosításközvetítőkről a pénzügyi piacot felügyelő hatóság nálunk is nyilvántartást vezet.

A nyugdíjalap-kezelő társaságok és a biztosításközvetítők engedélyét szlovákul licenciá-nak nevezik, továbbá használatosak még a licencovaný spostredkovateľ, licencovaná správcovská spoločnosť kifejezések is. A szlovák licencia magyar megfelelőiről korábban szintén írtam. Most elsősorban azért említem, mert egy hirdetésben szabadalom-nak fordították: „[…] közreműködését ajánlja fel azoknak, akik szabadalmat kaptak nyugdíj közvetítésére”. A szabadalom szónak ’némely foglalkozás folytatására feljogosító hatósági engedély’ jelentését az értelmező kéziszótár régiesnek minősíti, s ugyanígy járnak el a mostanában kiadott idegen szavak szótárai is; a szabadalom ma már csak a ’találmány gyártására, forgalomba hozatalára (a feltalálónak) adott kizárólagos jog, engedély’ jelentésben él. Tehát a licencia magyar megfelelője ebben az esetben is az engedély, a licencovaný melléknév pedig legegyszerűbben így fordítható: engedéllyel rendelkező.