Tudományos kuriózum

Miskolc. Igazi világszenzáció azaz őskőkori lelet, amelyet tavaly késő ősszel találtak a régészek a miskolci Avas-hegyen – jelentették be az Őskőkori kovabányászat Miskolc-Avas címmel rendezett szakmai konferencia sajtótájékoztatóján. A Magyarországról és külföldről érkezett résztvevők az Avason előkerült, a világon egyedülálló paleolit kovabányászati emlékekről tanácskoztak.

A paleolit kori leletek nagy meglepetést okoztak, ugyanis azt bizonyítják, hogy az őskori ember már 70 ezer évvel ezelőtt olyan hőkezelési technológiát használt a kőeszközök megmunkálásában, amilyennel (az eddigi információk szerint) csak jóval később dolgozhatott volna – mondta a Miskolci Egyetem ős- és ókortudományi tanszékének vezetője. Ringer Árpád közölte: az ásatások eredményei azt bizonyítják, hogy az ősember is végzett környezetét átalakító tevékenységet. „Az előkerült feldolgozóműhely és település a megállapítás szerint legalább 70 ezer éves, de van olyan lelőhely a területen, amely ennél is idősebb, akár 90–100 ezer éves is lehet”.

Hozzátette: az Avas-hegy Tűzköves néven ismert részén már korábban is találtak különböző ritkaságokat, de „ez a mostani lelet páratlan”. Az igazi feltárás azonban csak most kezdődött, mivel egy új út megépítését tervezték, ezt megelőzően pedig kötelező a régészeti kutatás.

Az ásatások nem a szokásos kisebb szelvényekben zajlanak, hanem egy nagyobb, ötvenszer tizennégy méteres területen, amelyet tüzetesen átvizsgálnak – hangsúlyozta a kutató. Kifejtette: a nem mindennapi méretű feltárási munkákra azért van szükség, mert az Avas nem pusztán kőbánya volt, hanem a feltételezések szerint az őskőkori Szeleta-kultúra korában élt ember állandó lakhelye is, ahonnan már az eddigi munkák során is tudományos kuriózumnak számító leletek kerültek elő.

Már a Neander-völgyi ember egészen modern stratégiát alkalmazott a kovakő megmunkálásában, amit eddig a homo sapienshez kötött a tudomány. A miskolci lelet azt mutatja, hogy az európai kultúra gyökerei jóval nagyobb múltra tekintenek vissza, mint eddig tudtuk – hangsúlyozta Ringer Árpád.

„Arra is keressük a választ, hogyan tudott az őskőkori ember mázsányi kőzetanyagot megmozgatni” – részletezte a tanszékvezető, hozzátéve, a kovalelőhelyen harmincezer, ötvenezer éves szerszámokat, használati eszközöket is találtak, amelyek rendkívül erősek és „szakszerűek”.

Ringer Árpád elmondta: a kova rendkívül fontos és értékes kőnek számított, tűzgyújtásra szolgált, és abból pattintották szerszámaikat is. A leletek alapján ezek az eszközök már újfajta „technológiával” készültek, párhuzamos élüknek, szabályos alakjuknak köszönhetően sokkal hatékonyabb és sokoldalúbb használatra voltak alkalmasak.