Testünk takarója, a bőr

Ha valaki vásárra viszi a bőrét, vagy menti az irháját, a szólásokban említett szerv az egész embert jelenti, hangsúlyozva fontosságát. A bőr szem előtt van, mégis számos titkot rejt. Sokkal több, mintha csak egyszerű csomagolóanyag, takaró lenne. Érdemes közelebbről szemügyre venni.

Könnyen leolvasható róla, milyen lelkiállapotban vagyunk, de ez fordítva is igaz: komoly lelki terhet jelent egy visszatetsző bőrbetegséget elviselni. Rajtunk múlik, hogy odafigyelünk-e rá, vagy csak akkor foglalkozunk vele, amikor már nagy baj van. Bár olykor úgy érezzük, legszívesebben kibújnánk belőle, mégis addig jó, amíg beleférünk a bőrünkbe.

Rugalmas védőgát

Ez a különleges szerv háromrétegű, összetett védőgátrendszer, amely az élettel teli külvilágból érkező ingereket felveszi, érzékeli, és véd a környezeti ártalmak, kórokozók behatolása, szárító és egyéb károsító hatások ellen. Egyben a tapintás, a hő- és fájdalomérzékelés érzékszerve. Bőrünk vastagsága testtájanként változik. A leginkább igénybe vett részeken, a kézen, a lábon, az arcon a bőr vastagabb. Legvékonyabb a herezacskó hámja, utána a szemhéj és a hajlatok – hónalj, genitális tájék, combhajlat – bőre következik. Ezeken a részeken különösen irritáló lehet az izzadás, emiatt itt könnyen megtelepszenek a baktériumok, sarjadzó és fonalas gombák. Nagyon száraz bőrűeknél a térd és a könyökhajlat is rendkívül érzékeny lehet.

Külső rétegét szaruanyagot termelő sejtek alkotják, amelyek létrehozzák a szilárd, de rugalmas felhámot, az epidermiszt. Ez az első védelmi vonal normális esetben huszonnyolc nap alatt megújul, ennyi idő kell ahhoz, hogy az alapi sejtből kialakuljon a külső hámréteg.

Az elszarusodott külső réteg alatt egy immunológiailag aktív réteg helyezkedik el. Az itt található keratinociták – mint más immunsejtek – olyan anyagok termelésére képesek, amelyek fontos szerepet játszanak az egész szervezet védelmében. A legújabb kutatások eredménye szerint ezek aktívan együttműködnek az irhában elhelyezkedő, immunológiai őrjáratot végző sejtekkel, a limfocitákkal. Ha szervezetidegen anyagot észlelnek, kémiai hírvivők közvetítésével jelzéseket adnak a felhám felé a keratinocitákhoz, mozgósítják a védelmet.

Az alapi sejtek között találhatók a genetikai befolyástól függő melanintartalmú sejtek, amelyek napozás során a fény kiszűrésére pigmentet kezdenek termelni. Éghajlattól függően, a fényhatáshoz igazodva változik a pigment mennyisége. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy csökken az örökölt pigmenttermelő képesség, annál világosabb a bőr. Mivel a D3-vitamin – amely nélkülözhetetlen a csontfejlődéshez, a hámképzéshez, a homeosztázis, a szervezet egyensúlyának fenntartásához – kizárólag a bőrben képződik, valószínűleg a szervezet igényéhez igazodva alakult úgy, hogy ez a réteg annyi fényt engedjen át, amennyi szükséges a D-vitamin előállításához.

Hőfokszabályozás

A felhám alatti rétegben, más néven az irhában (dermisben) található támasztósejtek és kötőszöveti rostok felelősek a bőr rugalmasságáért, elasztikusságáért, a felszínes érhálózat pedig a működés szabályozásában játszik szerepet. Befolyásolja a bőr színét, és részt vesz a hőszabályozásban úgy, hogy hidegben az erek összehúzódnak, melegben kitágulnak. De a hőszabályozásban részt vesz egy pici, speciális izom is, a szőremelő izom: működését akkor érezzük, amikor lúdbőrösek leszünk. Ez az apró mozgás ugyanis energiatermelő folyamat, és a túlzott lehűlést hivatott megakadályozni.

A túlzott felmelegedést pedig a verejtékmirigyek összehangolt működése előzi meg. Izzadás során a bőr felszínére jutó folyadék elpárolog, ezáltal hűt. A faggyú viszont a bőr kiszáradása ellen véd. Verejtékezéssel – akár meleg, akár láz miatt izzadunk – sok folyadék, ásványi és méreganyag távozik a szervezetből, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a láthatatlan bőrlégzés ugyancsak folyadékvesztéssel jár. Ennek mennyisége eléri a napi egy-másfél litert.

Alápolcoló és energiatároló réteg a bőralja (subcutis), amelynek kötőszöveti rostjai és párnaként elhelyezkedő zsírszövetei védenek az ütés ellen.

Hormonok hatása

A bőrben található faggyúmirigyek a hajszálakkal, szőrtüszőkkel működési egységet képeznek. Mivel hormonális és idegrendszeri tényezők befolyásolják a termelődő faggyú mennyiségét, a nagy változások kora, a serdülés és a klimax érzékenyen érinti a bőrt is. Kamaszkorban sok kellemetlenséget okoz a faggyúmirigyek fokozott működésére utaló zsíros, pattanásos bőr. Ennek kezelését jobb szakemberre, bőrgyógyászra, kozmetikusra bízni, különben csúnya, maradandó hegek emlékeztetnek majd a hormonok működésének viharos korszakára. A következő nagy változás újabb problémákat okozhat. Az androgén (férfi nemi hormon) hatására megkezdődik a kopaszodás, a női nemi hormonok csökkent mennyiségét pedig a bőr szárazsága jelzi.

Újabban felhasználják bőrünknek azt a tulajdonságát, hogy transzdermális tapasszal különféle gyógyszereket, például koszorúértágító, fájdalomcsillapító, hormonpótló készítményeket lehet bejuttatni a szervezetbe. Előnye, hogy a bőrön át felszívódó hatóanyag nem terheli a májat, a kiválasztás szerveit, kíméli a gyomrot, a nyálkahártyát. A gyógyszer hatóanyagának metabolizálásában (átalakításában) részt vesz a bőr saját enzimkészlete is.

Éltető, szépítő víz

Mivel a szövetek hetven százalékát víz alkotja, különösen fontos a folyadék pótlása. Bőrünk érzékenyen reagál a levegő relatív páratartalmára is, ezért rendkívül megszenvedi a téli fűtési időszak túl száraz levegőjét. Ha alacsony a páratartalom, ez sok vizet von el a bőrből, míg magas páratartalmú környezetben néhány nap alatt a száraz, ráncos, aszadt bőr is feszessé válik.

Életkortól függően változik bőrünk vízmegtartó képessége, 40–50 év felett már fokozott a bőr kiszáradása, de a védőgát kétirányú, ezért a folyamatot belülről kell támogatni napi két-három liter folyadékkal. Azért is fontos sokat inni, mert kevesebb folyadék mellett a szervezet méregtelenítése sem megfelelő. Ki kellene mérni a napi adagot, vizet, tejet, teát, levest, ásványvizet, hogy a szükséges mennyiséget teljesítsük. Ami azért sem egyszerű, mert pontosan abban az időben kellene a szükséges folyadék jelentős részét meginnunk, amikor dolgozunk. Ha otthon, 18 óra után akarjuk bepótolni a napközben elmulasztottakat, az este elfogyasztott ital megzavarja az éjszakai nyugalmat. Idős korban problémát okoz, ha nem oda kerül a víz, ahova kellene, például a boka körül vagy a tüdőben halmozódik fel. Ezt a szövetek között felgyülemlő, és a keringést terhelő folyadékot segítenek eltávolítani a vízhajtó gyógyszerek. De ez nem azt jelenti, hogy ha kevesebb folyadékot iszik az ember, akkor kevesebb vízhajtó kell, mert közben kiszárad a szervezete, károsodik a veséje, besűrűsödik a vére, és megnő a trombózis veszélye. Folyadékra szükségünk van, nélküle nincs egészséges működés.

A bőrről sok mindent leolvashatunk. Meglátszik rajta az évek során elszenvedett fényártalom, az erek viselkedéséből következtetni lehet bizonyos betegségekre. Például allergiahajlamra utal a sápadt, palaszürke bőr, vashiányra a sápadtság, epe- vagy májelzáródásra a sárgás elszíneződés, magas vérnyomást jelez a vöröslő arc. Bár a tünetek sokat elárulnak, a bőr megváltozása csak jelzés, mely mögött a belső okot kell megkeresni.

Típus szerint

Épségét, szépségét tovább megőrizhetjük, ha a bőr típusának megfelelő szerekkel ápoljuk. Problémát inkább a száraz bőr jelent, ez az emberek mintegy negyven százalékát érinti. Mivel a faggyút belülről pótolni nem tudjuk, a bőr típusához igazodó tisztálkodással és különféle krémekkel előzhetjük meg a helyzet romlását. Ezért szárító hatású pipereszappanok, habok és tusfürdők helyett inkább válasszunk zsiradék-visszapótló szereket, természetes (natúr) szappanokat, fürdőolajokat. Régen a mosószappant ajánlották, ez ma is megfelelő a száraz bőr ápolására, de használhatunk úgynevezett glicerines szappant is.

A bőr szépítésére, karbantartására többféle eljárást alkalmaznak a kozmetikusok és a plasztikai sebészek. Ilyen a felhám megújulását elősegítő bőrradírozás, a gyümölcssavas finomhámlasztás, a bőrt felfrissítő, rugalmasságát fokozó arc- és testmasszázs. Iontoforézissel, ultrahanggal a bőr mélyebb rétegeibe lehet juttatni hatóanyagokat, hogy feszességét minél tovább megőrizzük. A bőr felújítására pedig a plasztikai sebészek lézer-esztétikai megoldásokat ajánlanak. (K. É.)