Testközelben a kortárs irodalom

Az „olvasó ember” alfajba tartozó egyének számára nem kell magyarázni, hogy miért élvezet belemélyedni egy jó könyvbe, akit megfertőzött az olvasás vírusa, azt nem kell győzködni Gorkij szavaival – miszerint mindent, amit tud, a könyveknek köszönhet – a betűfalás előnyeiről. (Igaz, manapság nem annyira divatos errefelé orosz szerzőket idézgetni meg olvasni, ami a kitűnő orosz írók miatt sajnálatos). Olyasmi is megesik némelyik olvasóval, hogy miután egy könyv nagy hatást tett rá, óriási élményt jelentett számára, megfordul a fejében: milyen jó lenne találkozni magával a szerzővel, közelebbről is megismerni, kifürkészni, milyen lehet ő, akinek a tollából, az agyából ilyen dolgok születnek. A klasszikusokkal már hiába próbálkoznánk persze, de a kortárs irodalom képviselőit még bátran fürkészhetjük, „kóstolgathatjuk”. Az Ars Litera fesztiválon erre számos lehetőség nyílik majd.

Kedvcsinálónak álljon itt a rendezvényen részt vevő prózaírók korántsem teljes névsora. Magyarországról az Ars Litera vendége lesz Németh Gábor, a nagy hatású és hatalmas visszhangot kiváltott Zsidó vagy? című regény szerzője, amely a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot, s ugyancsak a Kalligramnál jelent meg szlovák fordításban. Magyarországot képviseli a Szakbarbárok: Magyar RAPszódia, a Matatás a végeken: vigyázat, dzsalok! szerzője, Ficsku Pál is, az ő felolvasói estjét sem érdemes kihagyni. A fiatal középgenerációhoz tartozó Ficsku élvezetes, egyedi humorú novelláit, méghozzá az ő előadásában meghallgatni – garantáltan kellemes estét jelent. (Mindkét prózaíró a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének közvetítésével érkezik az irodalmi fesztiválra.)

A legnagyobb számban a szlovák literátorok képviseltetik magukat a rendezvényen. Pavel Vilikovský neve a magyar olvasók előtt is ismert. A kortárs szlovák irodalom jeles képviselőjének művei közül Az élet örökzöld hátaslova és Az utolsó pompeji ló című regénye jelent meg magyar fordításban a Kalligramnál. Daniela Kapitáňová előbb színházi rendezőként vált ismertté (dolgozott hazai magyar színházainkban is), majd néhány évvel ezelőtt szinte berobbant a szlovák irodalmi életbe nagy sikerű, Samko Tále: Kniha on cintoríne című könyvével, amely egy negyvenéves, szellemileg visszamaradott férfi szenzációs és rekeszizom-próbáló jellemrajza. Samko Tále kalandjai már négy kiadást értek meg. Felolvasást tart az Ars Literán Dušan Mitana, Jaroslava Blažková, Karol D. Horváth, Márius Kopcsay, Balla és mások.

Pozsonyba látogat a lengyel Stefan Chwin, a Hanemann szerzője. A magyar, cseh, svéd, orosz, német és angol nyelvre is lefordított regényt – hőse egy német férfi, akinek szülővárosa a II. világháború után a német Danzigból kommunista lengyel Gdanskká válik, s ő elveszíti családját és egzisztenciáját – a kritikusok a 20. század végi lengyel irodalom egyik legfontosabb műveként jellemzik.

Anja Snellman a kortárs finn irodalmat fogja képviselni az Ars Literán. Az ezer tó országában ma ő az egyik legolvasottabb szerző. Több mint tizenöt regényt írt, könyveit egy tucat nyelvre fordították le.

A zenei kínálatban a szlovák d.j. koki & funkadelik bros, a Lavagance, valamint az egyedi hangzású, népzenei elemeket dzsesszel ötvöző magyarországi Triton koncertje szerepel.

Szerves részét alkotják a művészeti fesztiválnak a filmes programok is, mégpedig annak okán, hogy a filmek közül jó néhány éppen az Ars Literán részt vevő írók műve nyomán készült. Mint például a Mi lenne egy férfi bajusz nélkül? című horvát mozgókép, amely a Pozsonyban felolvasást tartó Ante Tomić azonos című novellájának motívumaira épül: egy fiatal özvegy, egy öregedő háborús veterán és egy pap keresik a helyüket a nap alatt a háború által tönkretett országban. Szintén Ante Tomić nagy sikert aratott regénye nyomán született a Karaula című film, amely a jugoszláv-albán határon szolgálatot teljesítő katonákról szól, akik arra várnak 1987 nyarán, hogy végre levethessék az egyenruhát. Anja Snellman regénye nyomán készült A félelem földrajza: Oili, a fiatal törvényszéki boncnok, miután húgát megtámadják és megerőszakolják, hasonló sorsú nőkkel kerül kapcsolatba, akik úgy döntenek, fellázadnak a félelem ellen, és maguk veszik kezükbe sorsuk, életük irányítását. A filmes programban szerepel a Koltai Lajos rendezte Sorstalanság című magyar mozgókép is.

Az irodalmi estek és a koncertek az Sznf téri A4-es klubban (régebbi nevén a Véčkóban) zajlanak, a filmek a Mladosť moziban láthatók. A fesztivál részletes programja megtalálható a www.arslitera.sk honlapon.