Testi sérüléseit kiheveri, de mi lesz a lelkiekkel?

Nm segítségre van szükségem, mert hisz jó kezekben van az unokám. Azt szeretném csupán, ha az emberek okulnának a tragédiánkból. – A telefonkészüléken keresztül árad felém a mérhetetlen fájdalom és szomorúság. – Ne adja közre a nevünket, mert nem ezen van a hangsúly. Okulásul mondanám el az esetet, hátha segít másoknak.

A fiam és a menyem annyira korlátozottak, hogy szégyenkeznek amiatt, ami történt. Holott a szerencsétlen Anna nem vádolható azért, mert bedőlt a csábos ígéreteknek. Hiszem, nem önszántából szedte a kábítószert, s feküdt le a bordélyba látogatókkal – bizonygatta szinte kiabálva, majd mély lélegzetvétel után folytatta. Unokája az idén érettségizett, sikeresen felvételizett az egyetemre, s mivel olaszul tanult, szülei egy olaszországi körutazással díjazták szorgalmát. Ismerősökön keresztül még munkát is találtak számára, persze feketén. A nagyinak ez nem nagyon tetszett, úgy gondolta, szervezetten kéne utazni, veszélyes lehet, ha három hátizsákos lány elindul bele a nagyvilágba. Június közepén a barátnők pontos útitervvel a kezükben elbúcsúztak szeretteiktől, s kezdetét vette a nagy kaland. – Azzal nyugtattam magam, hogy Anna beszéli a nyelvet, baj esetén intézkedhet. Bíztam abban, hogy a barátnői is találnak munkát, egymás közelében lesznek, s majd együtt jönnek vissza. Tíz nap elteltével a három lányból csak kettő érkezett meg. Anna ugyanis nem velük akarta folytatni az utat, hanem a vonatban hozzájuk csapódott férfival.

A nagymama halálra rémült, arra bíztatta fiát, üljön autóba és menjen a gyerekért. Keresse meg valahol a 40 év körüli Renátót, és a lépre csalt Annát. A szülők azzal hárítottak, megvárják, míg jelentkezik, s telefonon megbeszélik a hazatérés módját. Ötletük ésszerűnek tűnt, mert bár a barátnők pontos személyleírást adtak a férfiról, de a fiatalok terveiről nem sokat tudtak. Anna ugyanis nem avatta be őket titkaiba. És a lányok hiába figyelmeztették, ne legyen naiv, ne dőljön be neki bármennyire is csinos, a szerelem elvette az eszét.

Anna eltűnt. A szülők megpróbáltak nyomára bukkanni, végigjárták az eredeti útvonal megannyi egyházi szálláshelyét, egy ideig azoknál az ismerősöknél várták jelentkezését, ahol dolgoznia kellett volna, de eredménytelenül. – Nem kértek segítséget a rendőrségtől, mert valaki azt ajánlotta nekik, legyenek türelemmel, biztosan csak élvezi a szabadságot, a szerelmet. Tudni kell, unokámnak ugyan sok fiú barátja volt, de egy sem volt a szerelme. Azt mondogatta, hogy nem sieti el a dolgot, kivárja a nagy Őt.

Július végén az olasz hatóságok értesítették a szülőket, hogy lányukat kórházba szállították. A csinos kislány helyett egy emberi ronccsal szembesültek, holott már néhány napos intenzív ellátást is kapott. Anna csak arra kérte a szüleit, hogy vigyék haza.

Az orvosok ajánlására Annát elmegyógyintézetben kezelik tovább. A szakértők nem tagadták a család előtt, hogy nagyon rossz testi-lelki állapotban érkezett haza, noha állapota napról napra érezhetően javul. Elvonási tünetei vannak, mert kábítószerezték. A nőgyógyász szerint mihelyt felerősödik, kisebb plasztikai műtétre szorul, ugyanis a szerencsétlen lánnyal csúnyán elbántak. Mégsem a testi bajoktól tartanak, hanem a lelkiektől. Anna ugyanis eddig nagyon keveset árult el az átéltekről. Nemcsak a szülei de az orvosok előtt is hallgat. Annyit mondott csupán, hogy Renáto bordélyba vitte, ahonnan úgy menekült meg, hogy visszautasította az ételt, lesoványodott, és nyúzottan már nem kellett senkinek.

– Naponta látogatom, mert a szülei csak a hét végén érnek rá. Úgy veszem észre, hogy haragszanak a kislányra, holott nem bűnös. Nem szemrehányásra, hanem sok-sok szeretetre van szüksége. A fiam és a menyem tabuként kezelik a történteket, nem beszélnek róla. Az ügy elhallgatása aligha segít Annának, másoknak – hangsúlyozta a nagymama.