Szlovák színkavalkád

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kiemelt státuszának köszönhetően 2016 a szlovák irodalom éve Magyarországon. Idén több tucat szlovák mű jelenik meg magyarul, köztük négy antológia is. Az alábbiakban ezeket elemezzük.

Bármilyen hihetetlen, de az 1995-ös, Tóth László válogatásában és fordításában megjelent A kétfejű macska óta nem készült magyar nyelvű versantológia szlovák szerzők alkotásaiból. A hazai magyar irodalmi lapok, illetve a magyarországi Lettre ugyan rendszeresen közölt fordításokat, átfogó válogatás hiányában azonban csak nagyon kevesen kerülhettek „képbe” az itteni termést, a különböző trendeket és irányvonalakat illetően.

A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelenő

Gyalogösvények a magas-ba – Nyolc (tegnapi és mai) szlovák költő

című antológia tulajdonképpen A kétfejű macska folytatása és átdolgozása. Tóth László az abban szereplő öt költő (Milan Kraus, Ján Ondruš, Štefan Strážay, Mila Haugová és Daniel Hevier) mellé választott még hármat, Ivan Štrpkát, Karol Chmelt és Michal Habajt. A húsz-harminc évvel ezelőtti fordítások legtöbbjét újrafordította, Ondruš verseit azért is, mert időközben maga a költő is átírta átértelmezte korábbi költeményeit. (Az 1995-ös antológia címadó verse, A kétfejű macska például az új válogatásban már A kétfejű bábuként szerepel.) A nyolc költő tulajdonképpen nyolc nemzedék képviselője, és valamennyien nagy hatással voltak az utánuk jövőkre. A legfiatalabb, Michal Habaj 1974-es születésű. A mai harmincasok tehát nem szerepelnek ebben a válogatásban, három életmű pedig mára már lezárult. Ez a tény azonban semmit nem von le az antológia jelentőségéből, mivel ők nyolcan összesen 260 oldalt kapnak, alaposan meg lehet ismerni őket, a költőként is jelentős Tóth László pedig hozzáértőn és érzékenyen tolmácsolja őket.

Szlováknak lenni csodás – A kortárs szlovák irodalom antológiája

A Tiszatáj Értékőrző Program keretében indított könyvsorozat első köteteként megjelenő, fura, már-már provokatív című válogatás szerkesztője, Németh Zoltán többféle szempontot figyelembe vett. Elsősorban a sokszínűségre törekedett, aszerint válogatva, hogy a kötetben szereplő versek és prózai szövegek kapcsolódjanak a kortárs magyar irodalom mai, progresszív irányaihoz, illetve inspirálják azokat. Nem törekedett valamiféle átfogó szintézisre, hiszen a szlovák irodalomból nagyon sok szerző le van fordítva, vagyis nem „a kályhától” kell kezdeni az ismerkedést, mint mondjuk a chilei irodalom prezentálásánál. A szerkesztő emellett a nemek szerinti egyenlőségre is ügyelt, vagyis hogy hozzávetőleg ugyanannyi férfi és női szerző szerepeljen a kötetben. Külön vonulata van az álneves szövegeknek, a Tóth László-féle válogatásban is helyet kapó Michal Habaj például itt Anna Snegina néven szerepel. Verseiben a titokzatos női vágy jelenik meg poétikai erőként. A Szergej Jeszenyin Anna Sznyegina című poémájából vett álnév alatt két kötet is napvilágot látott, egy 1980-ban Oroszországban született, gyermekkorát Pozsonyban töltő költőnő verseiként, aki 2005 óta ismeretlen helyen tartózkodik, azaz kámforrá vált. Agda Bavi Pain neve szintén írói álnév. A török–ma-gyar–szlovák családból származó szerző a kortárs szlovák irodalom fenegyereke, az underground és kísérleti irodalom egyik közismert képviselője, aki az antológiában szereplő elbeszélésében a hírhedt kassai Luník IX. Lakótelepre kalauzolja az olvasót. Daniela Kapitáňová Samko Tále álnéven írt Könyv a temetőről című, nagy sikerű regényéből is szerepel egy részlet az antológiában. (A regény a Magvető kiadónál jelenik meg a könyvfesztiválra, Mészáros Tünde fordításában.) A Szlováknak lenni csodás című válogatásban találunk példát a depoetizált és poszthumán irodalomra, a feminista irodalomra, a közéleti költészetre és a szlovák-magyar (-roma) dialógusra is. A szerkesztő tehát tudatosan kereste a közös pontokat a két szomszédos ország kortárs irodalmában, és ezzel vélhetően legalább annyit tett a szlovákok és magyarok közeledéséért, mint a politikusok.

A Noran Libro kiadó Modern Dekameron sorozatának darabjaként jelenik meg a könyvfesztiválra a

Huszadik századi szlovák novellák

című válogatás. Mint minden műfaj, a novella is állandóan alakul, változik, a klasszikus értelemben vett meghatározás már nem igazán húzható rá. Amennyit veszít kötöttségéből, szabályos felépítéséből, ugyanannyit nyer színessége, változatossága és nyelvezete tekintetében. Ez a novella-antológia sem egységes, de talán épp sokfélesége az egyik fő vonzereje. Marta Součková szerkesztő érezhetően erre törekedett, amikor első ránézésre „összeférhetetlen” szerzőket válogatott egy kötetbe. Milo Urban, Dobroslav Chrobák, Jozef Cíger-Hronský, František Švantner, Vincent Šikula, Božena Slančíková-Timrava, Janko Jesen-ský, Leopold Lahola, Ján Johanides, Rudolf Sloboda, Dominik Tatarka, Pavel Hrúz, Václav Pankovčín, Peter Pišťanek, Ladislav Ballek, Dušan Dušek, Dušan Mitana, Stanislav Rakús, Alta Vášová, Pavel Vilikovský és Milan Zelinka szerepel az antológiában, azaz a szerkesztő a kályhától indult, vélhetően oktató-nevelő céllal (is), elsősorban a „szűz” érdeklődőkre számítva.

Radoslav Passia a 21. század szlovák prózájába igyekszik bepillantást nyújtani, elsősorban saját ízlése, személyes preferenciái alapján. Akit a színtér aktuális történései, napjaink domináns témái és szerzők érdeklik, annak a

Férfi, nő, gyerek –

Mai szlovák történetek

című válogatást ajánljuk. Peter Balko, Vladimir Balla, Jana Beňo-vá, Jaroslava Blažková, Ivana Dob-rakovová, Zuska Kepplová, Marius Kopcsay, Ursula Kovalyk, Richard Pupala, Vanda Rozenbergová, Víťo Staviarsky, Anna Strachan, Veronika Šikulová és Marek Vadas már gyakrabban szerepelnek egymás társaságában, mint az előző antológia szerzői. Köztünk élnek, a mi érzéseinket, gondolatainkat is meg-fogalmazzák környezetükről, a világról, a társadalmi szerepekről, a boldogulás lehetőségeiről és lehetetlenségéről ebben a sokat megélt régióban. Megmutatják, hogy meg-lepően sok közös van bennünk, magyarokban és szlovákokban. Aki ezt eddig nem tudta, keresse a Noran Libro friss kiadványát.