Populáris regiszter

A Kalligram legújabb tematikus számának törzsanyagát a szlovákiai magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat tömörítő Kempelen Farkas Társaság idei konferenciáján, az irodalmi szekcióban elhangzott előadások alkotják. A kizárólag tanulmányokból összeállított számba Benyovszky Krisztián, az irodalmi szekció főszervezője (a Sambucus Irodalomtudományi Társaság elnöke) olyan írásokat is összegyűjtött, melyek ugyan az említett konferencián nem hangzottak el, de új szempontokkal gazdagítják a tömeg- és az elitkultúra kölcsönviszonyáról folytatott szakmai eszmecserét.

A science fiction történetének paradigmaváltásaiból kiinduló H. Nagy Péter előadása Philip K. Dick életművével foglalkozik, akit ma több kulturális paradigma (pl. tömegkultúra, cyberpunk, posztmodern) is klasszikusként emleget. Dick a klasszikus sci-fit és a cyberpunkot egymástól elválasztó új hullámnak a képviselője, s Ubik c. regénye H. Nagy szerint „horizontváltást jelez az ontológiai sci-fi történetében”. Tótfalvy Tamás Asimov Alapítvány-regényeit „társadalmi tézisgyűjteményekként” próbálja meg olvasni. Böhm Gábor a Star Treknek mint science fiction-univerzumnak az elemzésével kísérletezik, inkább mítoszként, mintsem utópiáként értelmezve a 24. században játszódó történetkomplexumot. Klapcsik Sándor a The Matrix című film kapcsán a valós és nem valós világok viszonyának három fő modelljét tárgyalja: az interpenetráció során a két világ szereplőinek szükségük van egymásra, a két regiszter átjárható; a szimulákrum modelljében a másolat eltörli az eredetit (pl. a gépi világ az emberit); a szimbiózis elmélete szerint pedig egymást kiegészítve működnek együtt. A sci-fi témához kapcsolódik Sz. Molnár Szilvia tanulmánya is, mely az időutazás fikcióit, a modern tudományok eredményeinek és a fikcionálásnak a kapcsolatából létrejött tudományos igényű imaginációt elemzi. A populáris regiszter másik jellegzetes műfajával, a krimivel foglalkozó Benyovszky Krisztián ezúttal Miroslav Petříčeknek az „elit” filozófia és a populáris kultúra kölcsönös önmegismerését szolgáló könyvét mutatja be. Kiemeli, hogy a jog, törvény, igazságosság kérdéseit boncolgató cseh filozófus a tudományos filozófiai szövegekkel egyenrangú forrásként kezeli a populáris irodalom termékeit, s könyve a detektívtörténet poétikai vonásainak bölcseleti reflexiójaként olvasható. Tímár Krisztina Rejtő Jenő regénye kapcsán az irodalmi-bölcseleti modernség alapproblémáját tárgyalja, a törvény szerepének problematizálásával a transzcendens autoritáshoz viszonyítva. Bényei Tamás James Bond alakjába sűrítve mutatja ki a hidegháborús nyugati társadalmon belül Anglia sajátos szerepét. Virginás Andrea a tömegkultúra nemi megalapozottságait vizsgálja, különösen azokat a kulturális gyakorlatokat, melyek a heteronormatív és a női-férfi dichotómia ellenében képesek új dimenziókat nyitni.