Negyvennégyből négy díjazott

Nemrég alakult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának égisze alatt az Irodalmi Kerekasztal, melynek munkájában a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága is részt vesz. Az Erdélyi Magyar ĺrók Ligájával közösen itt vetettük fel a gondolatot, amely szerencsés módon találkozott Hiller miniszter úr szándékával, és a költségvetési megszorítások ellenére már idén is sikerült tizennyolc ösztöndíjat kiírni.

Mikor alakult az Irodalmi Kerekasztal, mi a célja és kik a tagjai?

A magyar kultúrában valószínűleg az irodalomnak van a legnagyobb súlya, a művésztársadalmon belül mégis az írók életszínvonala a legalacsonyabb. Ha ez igaz – márpedig a különböző írói csoportosulások érdekvédelmét ellátó szervezetek szerint így igaz –, akkor nyilvánvalóan a kulturális tárcának is hatékonyabban kell beavatkoznia. Az írószervezetek küldötteinek részvételével létrehozott Irodalmi Kerekasztal célja ennek a munkának a segítése: új tervezetek kidolgozása és az irodalomra szánt állami pénzek elosztásának felügyelete. A magyarországi írószervezetek eddig is kaptak ugyan anyagi támogatást, ennek összege azonban meglehetősen alacsony volt, ráadásul most már az új egyesületek és a kisebbségi magyar írótársaságok is szeretnének dotációban részesülni. A testület tavaly alakult, idén azonban a Magyar ĺrószövetségben zajló viharok miatt igencsak nehézkessé vált a működése. Mindmáig nem született arra vonatkozó végleges megegyezés, hogy mely írószervezetek kapjanak meghívást, s hogy melyik milyen nyomatékkal legyen jelen az irodalmi díjak és az ösztöndíjak kuratóriumaiban, az egyes íróegyesületek taglétszáma között ugyanis hatalmas különbségek vannak. (Lapzártakor érkezett a hír, hogy az Irodalmi Kerekasztal az áthidalhatatlan nézetkülönbségek miatt úgy döntött, hogy megszünteti tevékenységét – a szerk.)

Most miként történt a döntés az ösztöndíjak odaítéléséről?

A döntést egy tizenhárom tagú kuratórium hozta meg, amelynek Ilia Mihály volt az elnöke.

Kikből állt ez a kuratórium?

A kuratórium tagjait az Irodalmi Kerekasztal résztvevői közül – egyelőre a miniszter által – kiválasztott írószervezetek delegálták. Tizenegy magyarországi írótársaság, illetve az erdélyiek és mi jelöltünk kurátort.

Várható-e, hogy a jövőben több határon túli irodalmi ösztöndíjat is kiad a minisztérium?

Ezt most még nem lehet tudni. A kulturális tárcánál ebben az évben ennyi pénzt sikerült elkülöníteni erre a célra. A jelenlegi magyarországi ösztöndíjak összege nagyobb, ráadásul ez a nagyobb összeg nem tíz, hanem tizenkét hónapra nyerhető el. A célunk az, hogy ezeket a különbségeket megszüntessük.

Mennyien pályáztak idén?

Százharmincöt pályázat érkezett: Erdélyből ötvennyolc, Vajdaságból huszonhárom, Kárpátaljáról tíz, tőlünk pedig negyvennégy, vagyis az összes pályázat harminchárom százaléka. A kuratórium tagjainak egyöntetű véleménye szerint azonban nem csupán statisztikailag szerepeltünk jól, hanem tartalmi-minőségi szempontból is. Az elbírálásoknál viszont komoly nehézséget okozott, hogy szerzőink többsége nem, vagy csak igen ritkán publikál magyarországi lapokban, ezért sok jelentős szerzőnk munkásságát a kurátorok nem ismerik kellő mélységben. Akinek a nevével azonban rendszeresen találkoznak, azoknak az érdemeiről nem volt szükséges különösebben győzködni őket.

Hány szlovákiai magyar író nyert irodalmi ösztöndíjat, és kik ezek?

Idén négy ösztöndíjasunk lesz. Székely János költészeti és drámaírói ösztöndíjban részesült Polgár Anikó és Csehy Zoltán. Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat Németh Zoltán, Benedek Elek ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írói ösztöndíjat pedig Z. Németh István kapott. Sajnos, a Gion Nándor prózaírói ösztöndíjat egyetlen szerzőnk sem nyerte el. Ha figyelembe vesszük, hogy – Mizser Attilával együtt, aki korábban Móricz Zsigmond ösztöndíjban részesült – most öt irodalmi ösztöndíjasunk van, a korábbiakhoz képest föltétlenül sikeresnek mondható az idei év.