Művek, melyek összekötnek

A KOMP-hoz a Duna két partján élő képzőművészek baráti alapon csatlakoztak. Közös tárlataik évek óta sikeresen prezentálják a régió – a Csallóköz és a Szigetköz – alkotóinak művészeti törekvéseit. A KOMP kezdeményezője a mosonmagyaróvári Varga György, aki eredendően közösségben szeret élni, szereti barátait, ezért törekvése, hogy csoportosan állítson ki, tudatos – olvasható a műveiből szemezgető, tavaly megjelent katalógusban. „A Kortárs Művészeti Panoráma életre hívásával a térség képzőművészeinek jeleseit terelte egy sátor alá Dunaszerdahelytől Győrön át Mosonmagyaróvárig. A csoport tárlataival járja a korábban szögesdróttal szétszabdalt régiót, s mutatja meg annak közös arcát” – áll a kiadványban.

A KOMP olyan alkotókat fog össze, akik figyelmen kívül hagyják a látható fizikai és a láthatatlan szellemi határokat, felülemelkednek azokon, és az érdeklődő közönség előtti színvonalas, közös megjelenést tartják a legfontosabb célnak – fogalmaz Pápai Emese győri művészettörténész. A KOMP igyekszik összekötni a Duna két oldalán élő és alkotó művészeket a közönséggel, miközben a képzőművészeti kapcsolatokat is erősíteni tudja.

A 2018-as kiállítás a májusban elhunyt Almási Róbert festőművész emléke előtt tiszteleg, egyrészt a tárlat anyagába beválasztott festményével, másrészt Miro Gábriš és Zuzana Benková performanszával, melyet a megnyitó részeként adtak elő.

A Sárga kastélyban installált csoportos kiállítás különféle vizuális műfajokat vonultat fel – a festményektől kezdve a grafikán, a fotón, az ékszereken keresztül a térbeli munkákig –, s mivel tematikai megkötés nélkül válogatták össze az anyagot, tartalmilag is sokrétű. A festmények zöme a belső állapotokat a környezettel összekapcsolva megjelenítő absztrakt ábrázolás, de több geometrikus kísérlet is található a vásznak közt.

A hazai szcénát képviseli Kovács Csonga Anikó, akit eddigi bemutatkozásai alapján úgy ismertünk meg, hogy fejlett szociális érzékkel választ témát. Alapvetően az élet aktuális, örömteli és visszás eseményeit ábrázolja. Munkásságában jelen van egy személyesebb, intimebb vonal a születés előtti létről, a születésről és az anyaságról, ugyanakkor erősen foglalkoztatják a globális társadalmi problémák is. A KOMP dunaszerdahelyi tárlatának anyagában négy alkotása szerepel a Bring Back Our Girls! című sorozatból. Ezekkel a Boko Haram terrorszervezet 2014-es akciójára reagál, amikor 276 nigériai lányt raboltak el Chibok városból. Kovács Csonga Anikó kiállított monotípiái azokat a momentumokat rögzítik, melyeket az elrabolt lányoknak kényszerűen át kellett élniük.

Varga György nálunk nem csak a KOMP-kiállítások egyik kezdeményezőjeként és kuratóriumi tagjaként ismert. Önálló kiállításait láthattuk Komáromban, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban; 2009-ben pedig a Nagymegyeri Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője volt. A Szigetköz festőjének vallja magát. A természeti környezetet és a hangulati-érzelmi állapotokat rétegezett élénk színfoltokkal, erős ecsetkezeléssel alakítja robbanásszerű dinamikától lüktető látvánnyá. A létezés alapvető kérdésein is ugyanezen a vizuális nyelven töpreng. Festményei mellett a tárlat ízelítőt ad plasztikáiból is: krómacél lapokból formált térkompozíciója erőt és lendületet sugároz.

Lipcsey György szobrászművész két munkájával van jelen a tárlaton. Lacza Tihamér – aki a kiállítók alkotásait méltatta – kiemelte, hogy a Munkácsy-díjas dunaszerdahelyi szobrászművész évek óta a fémet tartja olyan anyagnak, amelyből elvont gondolatokat lehet kiszabadítani. Alkotásai elszomorító üzeneteket hordoznak, amelyeket a szöges formák és a szabálytalanul meredő csúcsok még inkább felerősítenek.

Miro Gábriš izgalmas szín- és formavilágot teremt külső és belső tereket hol egymásra vetítő, hol egymásba vegyítő nagyméretű, többelemes kompozícióin. Elmosott szürkés-kék árnyalatokkal alakít ki lecsupaszított tereket, amelyekbe kontraszttal emel be illuzionisztikus epizódokat az életből, alakokkal, tárgyakkal, bevilágító napfénnyel, ablakkeretben látható természettel.

Ékszereket – nyakékeket és medálokat – mutat be a tárlaton M. Tóth Judit. Decens, kontrasztos színeket és anyagokat (ezüst, textil, fa) rendel egymáshoz úgy, hogy a dekoratív funkció mögé tartalmat is elrejt: munkái a kezdetről, az örökbe kapott hagyatékról szólnak, valaminek a lenyomatát mutatják, vagy valamihez kötődést fejeznek ki.