Mire vonatkozik a területrendezési terv?

Nemrég az Új Szó Régió mellékletében két cikkben is előfordult a területrendezés szó, pontosabban ennek -i képzős változata. Az egyik esetben az alábbi mondatban szerepelt: „Négy, a Nagykürtösi járás déli részén fekvő község területrendezési tervének elkészítésére sikerült uniós forrást találni [...]”; a másik cikk egy bevásárlóközpont építéséről szólt: „A befektető társaság, a nagyszombati EuroMAX már június elején megkezdte a munkálatokat, holott akkor még csak a területrendezésre vonatkozó engedély volt a birtokában”.

Az első idézetben településekre, a másik esetben pedig építési telekre vonatkoztatva használták ezt a szót a cikkírók. Hasonló témájú magyarországi szövegeket áttanulmányozva azonban azt állapíthatjuk meg, hogy a területrendezési melléknév ilyen szövegösszefüggésben nem szokott előfordulni. A területrendezési terv Magyarországon mindig valamilyen nagyobb területi egység (az egész ország, megye) területfelhasználási rendjének és szabályainak összessége, amely az alábbiakat foglalja magában: az erőforrások feltárása, a táj terhelhetőségének meghatározása, előrejelzése, a területi adottságok hasznosítása, az adott területre vonatkozó fejlesztési koncepciók stb. A településeken belül a területhasználatra, az infrastruktúra kialakítására, az építési rend helyi szabályozására, a természeti, táji és épített értékek fejlesztésére irányuló tevékenységet Magyarországon településrendezés-nek nevezik, s ezért településrendezési, ezen belül városrendezési és község-, illetve falurendezési terv-ről beszélnek. A szlovákban ezzel szemben mind a régiók (pl. a kerületek), mind pedig a települések vonatkozásában az územný plán kifejezés a használatos. Valószínűleg ennek hatására használja a szlovákiai magyar sajtó a városokkal, falvakkal összefüggésben is a területrendezés szót, pl.: „[Komáromról] Legutóbbi testületi ülésükön a képviselők elfogadták a város területrendezési tervét, amely 2021-ig kötelező érvénnyel, 2031-ig pedig távlatilag határozza meg a város további fejlődési irányát”; „[Érsekújvárról] A VKT tudomásul vette az érsekújvári városi területrendezési terv módosításának szükségességéről szóló tájékoztatást.” Ezzel szemben csak egy-két példát találunk a városrendezési terv kifejezésre. Érdekes módon egy cikkben mindkét kifejezés előfordult, mégpedig szinonimaként: „A helyi városháza nagytermében a napokban mutatták be a lakosságnak Királyhel-mec új területrendezési tervét. Bogoly János, a hivatal regionális fejlesztéssel foglalkozó szakelőadója elmondta, a városrendezési tervezet kidolgozására már csak azért is szükség volt, mert Szlovákiában a jelenleg érvényben levő törvények értelmében ilyennel minden településnek rendelkeznie kellene.” Az elmondottak értelmében az územný plán mesta terminológiailag pontos magyar megfelelője a városrendezési terv, az územný plán obce kifejezésé pedig a községfejlesztési terv, általánosságban szólva pedig településrendezési terv-ről beszélhetünk.

A bevezetőben említett területrendezésre vonatkozó engedély kifejezéssel a cikkíró valószínűleg a szlovák územné povolenie szókapcsolatot magyarította. Az územné povolenie és a stavebné povolenie az építési eljáráshoz kapcsolódó fogalmak, s annyiban függenek össze a településrendezéssel, hogy az illetékes hatóságok csak akkor adják meg ezeket az engedélyeket, ha azok összhangban vannak a településrendezési tervvel és a helyi építési szabályokkal, pl. ipari létesítményt csak olyan helyen lehet építeni, ahol ezt az adott település településrendezési terve előirányozza. Az územné povolenie magyar megfelelőjével következő írásunkban foglalkozunk.