Minden, ami nem zene – a Szigeten

Somogyi Tibor felvételeA hajdani szigetek legnépszerűbb találkahelye, az üzenőfal végleg a múlté. Tavaly állították fel utoljára, de már akkor érezni lehetett az új idők új szeleit, hogy az SMS-ek hamarosan lenyomják a cetliket, böngészni pedig ma már a neten szoktak a szigetlakók, nem pedig a cetlikkel sűrűn telitűzdelt falon. Úgy tűnik egyébként, hogy a 150 számítógép sem elég, amikor ott jártam, hosszú sor kígyózott az internet-sátor előtt. A bent ülők fele e-mailt írt haza, a többiek pedig a Sziget fesztivál fellépőiről tájékozódtak, a külföldiek az otthoni lapokat futották át, és találtunk egy srácot, aki a programdömping kellős közepén számítógépes játékot játszott.

A szervezők mindenkire gondoltak. Még azokra is, akik nem hoztak magukkal pokrócot vagy polifoam matracot, mert nem gondolták, hogy több napig maradnak, vagy egész egyszerűen nem akartak cipekedni. Aki pedig a laptopját felejtette otthon, ám digitális fényképezőgépét nem, annak a fotóspavilonban CD-re mentik a képeit. Ez is új szolgáltatás, és rendkívül hasznos. A mosoda és a posta, valamint a bankautomaták már természetes tartozékai a szigetnek, azaz tulajdonképpen ki se kell tennie az embernek a lábát erről a 75 hektárról.

A koncertek előtti üres órákban sem lehet unatkozni. Extrém és normál sportok, vicces vetélkedők, jóga- és bridzstanfolyam, reiki és agyagozás, jeltolmácsképzés és logikai játékok várják az érdeklődőket. A szokásos bungee jumping mellett vannak mászófalak, kötélhágcsóhidak, gólyalábas foci, sőt dzsungel- és mocsárjárás is. Mindezen megpróbáltatások jutalma egy-egy táska, póló, kispárna, bögre vagy sapka a szponzor mobilcégtől. A ravasz multik nem átallnak ingyen osztogatni mindenféléket; lassan élő reklámhordozókat csinálnak a szigetlakókból. Ez nyugtalanító ugyan, de még mindig jobb, mint a pár évvel ezelőtti óriásplakát-erdő, melyet sikerült időben „kivágniuk” a szervezőknek.

A zenei felhozatal változatlanul színes. Tegnap este például a Zdob si Zdub, Roni Size, a Soft Cell, a Fun Loving Criminals, az Orchestra Baobab, a Gathering és az Abuse adott koncertet, hogy a saját fontossági sorrendemben listázzam őket. A zenéért kevésbé rajongók számára a színházi sátorban Czakó Ferenc homokanimált élő zenére, a belga Theatre Nobodies pedig felnőtteknek szóló árnyjátékot prezentált. Ha minden igaz, ma Faludy György is felbukkan a szigeten, beállítva a helyi életkor-rekordot.

Az idei Balassi-emlékév alkalmából reneszánsz sátrat is berendeztek a korszak viseletei, ételei, udvarlási szokásai és lovagi játékai iránt érdeklődők számára. Naponta csapnak itt össze teljes harci díszben a lovagok és lovaginák, akik reneszánszosított paint-ballt játszhatnak, reneszánsz ételeket kóstolhatnak, és persze korabeli zenét hallgathatnak. Akinek mindez nem elég, az egy másik helyszínen részt vehet lisztfújáson, léggitárversenyen, sőt az országos rodeóbika-ülő bajnokságon is. És akkor még nem szóltam a nem hivatalos sörivó bajnokságról, amelyet senki sem hirdetett meg ugyan, mégis folyik, és naponta dőlnek meg a rekordok a vendéglátó sátrak környékén.